Töltse krumplival az okostelefonját - érdekességek a mezőgazdaság világából

A krumpliról tölthető mobiltelefon, a hűtőszekrényben könnyen tárolható, kocka alakú dinnye és az uborkaformára varázsolt citrom vagy ananász is hozzátartozhatnak mindennapjainkhoz a közeljövőben. A zöldségeknek és gyümölcsöknek már nemcsak az ízük, tápértékük lesz fontos, hanem a praktikumuk is. Jól kell illeszkedniük modern életünkhöz, és olyan funkciókat is el kell majd látniuk, amelyekre korábban álmunkban sem gondoltunk.

Szinte hihetetlen, de 1,3 milliárd ember még ma is elektromos áram nélkül éli napjait. Számukra jelenthet megoldást egy első hallásra szokatlannak tűnő ötlet, a krumpliból készült elem. A jeruzsálemi Héber Egyetem kutatói szerint néhány vezeték és LED-égő segítségével egyetlen szem burgonya képes annyi izzót táplálni, ami 40 napig elegendő megvilágítást szolgáltathat egy szoba számára.

Az elem elkészítéséhez szükség van egy anódra (például cinkre), illetve egy katódra (ez lehet mondjuk a burgonyába szúrt rézdrót).

A krumpliban lévő sav reakcióba lép a fémekkel, és máris elektromos áram keletkezik.

Ezt már 1780-ban felfedezte a bolognai Luigi Galvani, csak ő békacombot használt erre a célra, míg a Héber Egyetem vizsgálatai során 20 krumplifajtát vettek górcső alá.

Akár néhány burgonya segítségével is fel lehet tölteni a telefonokat a szakértők szerint

A kutatók arra lettek figyelmesek, hogy mindössze 8 percig tartó főzés után a burgonyában szabadabban kezdtek áramolni az elektronok, vagyis több elektromos energia keletkezett. Ha a krumplit 4-5 darabra vágták, közéjük pedig réz- és cinklemezeket tettek, a hatás megsokszorozódott. Így már olyan elemet lehet létrehozni, amely képes világítással ellátni egy helyiséget, illetve feltölteni a lemerült mobiltelefonokat, laptopokat. A pofonegyszerű szerkentyű nagyjából hatszor olcsóbban állít erő áramot a fejlődő világban ma is gyakran használt petróleumlámpáknál.

A praktikumot helyezték előtérbe négy évtizede azok a japán gazdák is, akik a dinnyetermesztést próbálták megreformálni. A természet gömb alakúra tervezte a hatalmas terméseket, pedig mai világunkban a kockaforma sokkal hasznosabb volna. Egyszerűbbé válna a szállítása, csomagolása, és a vásárlók hűtőszekrényeiben sem gurulna jobbra-balra.

A kocka alakú görögdinnyével sokkal egyszerűbb lenne a gyümölcs tárolása

A megvalósításhoz nincs szükség genetikai módosításra, csupán 10 nappal a betakarítás előtt a dinnyét kockadobozba kell helyezni, amelyet aztán tökéletesen kitölt a fejlődő termés. Az ilyen termékek már a hetvenes években megjelentek, ám még napjainkban is inkább a vastagabb pénztárcájúak csemegéinek számítanak. Kockadinnyékkel a közelmúltban a chileiek is kísérleteztek, akik szerint a különleges formához édesebb íz is társul. Az áruk viszont akár az 50-szerese is lehet a hagyományos termékekének.

Ha magunk dönthetnénk el, milyen formájú legyen egy zöldség vagy gyümölcs, a legtöbben alighanem a hengeralak mellett tennék le a garast. Bárhol könnyen elférnének, a szállításuk sem lenne nehézkes, ráadásul a feldolgozásuk is egyszerű, hiszen egy uborkaszerű terméket még a legügyetlenebbek is fel tudnak szeletelni.

A jövőben elképzelhető, hogy uborka formájú citromot is vásárolhatunk a boltokban

Japán egyetemisták egyelőre csak formatervek szintjén dolgozták ki a hosszúkás citrom, ananász, avokádó és más hasonló finomságok ötletét. Ezek csupán az átmérőjükben különböznének egymástól (persze az ízük mellett), és nem is volna túl bonyolult a kivitelezésük, hiszen csupán okosan megtervezett sablonokra lenne szükség az érés utolsó fázisában.

Forrás: agrarszektor.hu