Többféle bajjal küzd a magyar mák

Néhány év múlva a külföldi léphet a magyar mák helyére. Amennyiben a szakma, illetve a döntéshozók nem tesznek valamit, a külpiacról érkező termésből leszünk kénytelenek bejglit, mákos gubát vagy flódnit készíteni. Többek között ez is elhangzott a máktermesztés hazai helyzetét értékelő, fejlesztési lehetőségeit számba vevő szakmai rendezvényen Budapesten, ahol felsorolták, milyen gondok és veszélyek nehezítik a hazai máktermesztést.

Az Agrárminisztérium és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szervezésében megvalósított rendezvény köszöntőjében az agrárpiacért felelős helyettes államtitkár is fölvázolta azt a szakma által aggasztónak ítélt helyzetet, hogy évről évre zsugorodik a mák vetésterülete Magyarországon. A 2016-os 4600 hektárról 2017-ben 4000, tavaly pedig 3272 hektárra csökkent. Tarpataki Tamás azonban azt is hozzátette, hogy a Közös Agrárpolitika 2021-ben induló új támogatási rendszerében vélhetően bővül a máktermesztés támogatása. Továbbá jóval több lehetőséget látnak az ágazatban a pusztán gyógyszeripari alapanyag-termelésnél. Összefogással, illetve a feldolgozás megteremtésével bővíthetők a máktermelők lehetőségei - számolt be róla a Magyar Mezőgazdaság.

Németh Gergely, a NAK Győr-Moson-Sopron megyei elnöke, máktermesztő szerint a gazdák szívesen foglalkoznak vele, mert igényes kultúra, jól illeszthető a vetésforgóba, és ha megfelelő technológiát alkalmaznak, valamint az időjárás sem szélsőséges, akkor jövedelmező növény. Az ipari mák termesztése viszont kizárólag integrációban lehetséges, és a piaci helyzetét stabilizálni kell. Ezért a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara arra törekszik, hogy a máknak a magyar gazdaságban és étkezőasztalokon is legyen helye.

Támogatás és engedékenyebb növényvédelmi szabályozás szükséges

A mák esetében állami támogatás nélkül nem lehet fenntartani a biológiai alapokat és a növényvédelem is nehezen kivitelezhető. Az ágazat legnagyobb gondja azonban a kutatás és fejlesztés hiánya. Jellemző, hogy a termelők kísérleteznek, ahelyett, hogy néhány fős csoport kutatná az élelmiszeripari mákot. Nemesítés sincs, pedig a klímaváltozás hatásainak ellensúlyozására őszi mákra lenne szükség. Kutatás és fejlesztés nélkül sem az étkezési-, sem az ipari mák termesztésében sem tudunk a világpiacon labdába rúgni. A fajtanemesítésnek ráadásul gyorsan kellene válaszolnia a piaci igényekre, ugyanis az ipar egyik évről a másikra is változtatja igényeit a hatóanyagokat illetően - írták.

A rendezvényen több hazai szakember is osztotta Pém Bálint szlovákiai magyar termelő véleményét, miszerint a magyar mákot érdemes lenne élelmiszerként és gyógynövényként is termeszteni. Ehhez arra is szükség van, hogy a máktermesztést kertészeti tevékenységként elismerjék. Tavaly ugyan már lehetett illóolaj és gyógynövény kategóriában regisztrálni a máktermesztést, de sokat segíthetne a kiszámítható szabályozás. Csakúgy, mint az állami támogatás. Anélkül ugyanis nem tarthatók fenn a biológiai alapok, és nem valósítható meg a növényvédelem. A szakmai napon elhangzott becslés alapján támogatás nélkül a mák és más kis kultúrák 5-15 év alatt eltűnnek majd. Az esemény előadóiról és menetéről itt lehet további részleteket olvasni.