Több, mint 4 ezren kezdték meg agrár- vagy élelmiszeripari szakon a tanulmányaikat

Az agrárium és az élelmiszeripar a nemzetgazdaság és a magyar társadalom fennmaradása szempontjából is nélkülözhetetlen szolgáltatásokat nyújt, pótolhatatlan termékeket állít elő. Így stratégiai ágazattá vált – mondta Nagy István agrárminiszter a Debreceni Egyetem ünnepélyes tanévnyitóján. Az ágazat fontosságát egyre többen felismerik. Mindezt az mutatja, hogy egyre népszerűbb az agrár felsőoktatás, a diákok agrár-felsőoktatásba vetett bizalma pedig folyamatosan növekszik. A fiatalok jól látják, hogy az agrárium biztos megélhetést, karrierlehetőséget kínál.

Nagy István arról is beszélt, hogy az idei évben 28 százalékkal többen kezdhetik meg tanulmányaikat az agrár képzési területen, mint korábban. Ez azt jelenti, hogy országosan 4082 egyetemi hallgató kezdi meg tanulmányait agrár- vagy élelmiszeripari szakon. Közülük 451-en pedig Debrecenben, a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karon. Kimagasló eredményt mutat a Soproni Egyetem, ahol 1227 jelentkezőt vettek fel, amely 77 százalékkal meghaladja a tavalyi eredményeket – mondta a miniszter.

A jövő és a megmaradás alapjai

Kiemelte, hogy a mezőgazdaság és az élelmiszeripar az a hihetetlenül innovatív ágazat, amely a jövőnk és a megmaradásunk alapja, tehát valódi nemzetbiztonsági tényező. Közös érdekünk a hosszú távú biztonságos élelmiszer előállítás, amely jól képzett szakemberek és tudományos vívmányok, fejlesztések nélkül nem megvalósítható. Ehhez kell a hit, a tudás, az öntudatos és következetes munka – fogalmazott a tárcavezető.

A debreceni felsőoktatás magában hordozza csaknem fél évezred értékeit, hagyományait - utalt a Református Kollégium 1538-as megalapítására -, miközben utat nyit az innovációnak, a kutatásnak, az új lehetőségeknek, a tudományos felméréseknek, joggal vált ezért Magyarország egyik legnépszerűbb felsőoktatási intézményévé.

A jövő feladatai közül kiemelte a kihívásokat, amelyekre választ kell találni, az akadályokat, amelyeket le kell győzni, a lehetőségeket, amelyeket meg kall ragadni és az új utakat, amelyeken el kell indulni.

Azt mondta, különösen igaz ez a mezőgazdaságra: "bármilyen jövő vár is ránk, abban biztosak lehetünk, hogy az agráriumra, az élelmiszeriparra mindig szükség lesz, mert alapvető tevékenységet látnak el, létfontosságú rendszerekkel foglalkoznak. Olyanokkal, amelyek nemzetgazdasági szempontból és a magyar társadalom fennmaradásának szempontjából is nélkülözhetetlen szolgáltatásokat nyújtanak, pótolhatatlan termékeket állítanak elő".

Nagy István a debreceni intézmény tevékenységét is méltatta:

A 155 éves debreceni agrárképzés szilárd alapot és erőt jelent, lehetőséget ad az innovációra, a fejlesztésre, a versenyképesség növelésére, a víz- és energiatakarékos, környezetbarát, biztonságos és gazdaságos élelmiszerellátás gyakorlatára, oktatására és kutatására.

Nagy István arra figyelmeztette az új egyetemi polgárokat: ahhoz, hogy a jövő kihívásaira válaszokat tudjanak adni, tanulni kell.

"Soha ne feledjék, először mindig vetni kell, hogy majd sikeresen aratni lehessen. A tanulás ideje következik" - adta útravalóul az agrárminiszter a debreceni egyetemistáknak.

Az egyetem vezetői is felszólaltak

Kossa György, az egyetemet működtető Gróf Tisza István Alapítvány kuratóriumának elnöke azt mondta, az intézmény "nemzeti, egyetemes és európai érték, nemzeti kincs". 110 országból nyolcezer külföldi hallgató tanul a DE-n, a legtöbben Kelet-Európában. Az elnök sikeresnek nevezte az egyetemi modellváltást.

Szilvássy Zoltán rektor tanévnyitó beszédében jelezte: intézményük 40 ezer diák közössége, az ország legnagyobb és legszélesebb képzési spektrummal rendelkező intézménye. A teljes felvételi eljárás eredményeként az új tanévben 9 ezer hazai és csaknem kétezer külföldi diák kezdi meg a tanulmányait.