Tenni kell a repcekártevők és a tápanyaghiány ellen

A szűkülő inszekticidkínálat miatt egyre nehezebb a repcekártevők károsítási küszöbérték alatt tartása. A termés mennyiségét döntően befolyásolja a rovarkártevők elleni védekezés sikere. Egy megkésett szárormányos elleni védekezés akár 30-40 százalékkal is csökkentheti a termést. A szárormányos és a nagy repceormányos korán betelepülő és nehezen felderíthető. Napos időben már márciusban megjelennek a repcében, amit sárga színcsapdákkal vagy az érési táplálkozásról árulkodó hámozás nyomai alapján lehet észlelni. Február vége van, és már rossz a helyzet.

Az Agrárágazat írta meg, hogy napos, enyhe időjárás esetén hamar megerősödnek, és a párosodás után néhány napon belül a levélnyélbe vagy a szárba helyezik petéiket. Ezt a sikeres termesztés érdekében meg kell előzni. Nem sokkal később követik őket a repcefénybogarak, melyek tényleges kártételt csak a sárgabimbós állapotban okoznak majd. Ám a piretroidrezisztencia kialakulása miatt egyre nehezebb ellenük védekezni.

A virágzás elejétől nagy egyedszámban érkeznek meg a becőormányosok, és csapadékosabb körülmények között a hosszú virágzási időszak alatt a repcebecő gubacsszúnyog több nemzedéke is kifejlődhet. Az egymást követő károsítócsoportok ellen 3-4 rovarölő kezelés is indokolt.

Tápanyaghiány repcében

Szintén fontos és aktuális kora tavasszal, hogy gyakran láthatók tápanyaghiány-tünetek a repceállományokban. Ennek oka, hogy a lassan felmelegedő talajok tápanyag-leadási dinamikája még nem követi a repce hirtelen megugró tápelemigényét. Sok helyen jellemző ilyenkor a nitrogén- és a kénhiány. Előbbit az idősebb repcelevelek lilás elszíneződése, majd elsárgulása, utóbbit pedig a fiatalabb levelek klorotikus foltosodása, kisebb levélszél-deformálódása mutatja. Ezek a tünetek gyakran együtt jelentkeznek, mert mindkét tápelem felvehetőségéhez szükséges a mikrobiális talajélet beindulása, vagy az első fejtrágyázás kellő mértékben történő bemosódása. A repce kifejezetten magas nitrogén- és kénigénye a növekedéssel folyamatosan emelkedik, egészen az érési időszakig tart. Így szinte minden, pluszban odaadott hatóanyag termésnövelő hatású. Azonban a fejtrágyázásnak fizikai korlátot jelent a gyorsan fejlődő állomány. Ezt figyelembe véve érdemes a virágzás alatti permetezést is eszközölni a nitrogén és a kén pótlására, amit kiegészítő lombtrágyázás tesz teljessé.