Téli szünet vagy téli szüret? Termesszünk és igyunk jégbort!

Sok szőlős gazdánál nem kérdés, a téli hónapok pihenéssel telnek. Ellenben vannak néhányan, akik a tőkén hagyták a fürtöket és csak a fagyok után, január tájékán szüretelik le a termést és készítenek belőle jégbort.

Érdekes ital a jégbor. Ugyan úgy szőlőből készül, mint az egyszerű bor, de mégis más. Rendszerint nagyon édes ízzel bír, de közben rendkívül magas a savtartalma is.

Nevét arról kapta, hogy teljesen jéggé fagyott szőlőszemekből készül, melyeket -6 és -8 fokos hőmérsékleten kell szüretelni. Fontos, hogy ne csak egyszer érje fagy a szőlőt, hanem már szüret előtt is tartósan fagyos legyen az idő, hogy teljesen megfagyhassanak a szemek. Ekkor csak a víz fagy meg a szemekben, az egyéb szilárd anyagok és a cukor nem, emiatt édesebb és koncentráltabb szárazanyag-tartalmú a jégbor.

A legnagyobb hagyománya a jégborkészítésnek Kanadában van. Nem meglepő, ott ugyanis kiszámíthatóan, minden évben van olyan fagyos időszak, ami szükséges a kiváló jégbor készítéséhez. Európában Ausztriában és Németországban készítik a leghíresebb jégborokat, de mostanában már Magyarországon is egyre többen vágnak bele ebbe a feladatba. Nagy lökést adott ennek a folyamatnak, hogy immár a jégbor a magyar bortörvényben is szerepel és elismeri azt.

Nem kellemes a fagyott szőlőt szüretelni. (fotó: winederlusting.com)

Kezdetben a Rajnai rizling volt az egyetlen fajta, amelyből megfelelő minőségű jégbort lehetett készíteni. Később bővült a fajtakör, mára már a Rizling mellett Traminiból, muskotályos fajtákból is készül jégbor, sőt, egyes kékszőlő fajták – mint például a Cabernet, a kékfrankos, vagy a Pinot noir – is alkalmasak a ritka, ám nagyon finom nedű előállítására.