A tápanyag-utánpótlás növényvédelmi kérdés is!

A növénybetegségeknek és az ellenük való védekezésnek kiemelt jelentősége van a mezőgazdasági termelésben. A legtöbb gazdálkodó nagy mennyiségű növényvédő szert használ ezek visszaszorítására, annak ellenére, hogy a megfelelő (harmonikus) tápanyag-ellátás is csökkentheti a betegségek által okozott kár mértékét.

A tápanyaghiányban szenvedő növények sokkal kitettebbek bizonyos betegségekkel szemben, míg a növény igényeit mennyiségben és arányaiban is kielégítő tápanyag-utánpótlás növeli a betegségekkel szembeni ellenálló-képességet.

A korszerű növényfajták genetikailag rendelkeznek bizonyos fokú rezisztenciával az őket megbetegíteni képes kórokozókkal szemben – elég, ha az elmúlt néhány évben a különböző búzafajtákon tapasztalt eltérő mértékű sárgarozsda fertőzésre gondolunk. A tápanyagellátás szerepe ennek a védekező-képességnek a kihasználásában és fokozásában rejlik. A tápelemeknek (makro-, mezo- és mikroelemeknek egyaránt) a betegségekkel szembeni védelem kialakításában is szerepe van. Bármelyik elemből hiány jelentkezik, növényeinkre nagyobb kockázatot jelentenek a fellépő betegségek.

Hogyan segíti a tápanyag-ellátás a növénybetegségekkel szembeni védekezést?

Két elsődleges mechanizmuson keresztül:

• Különböző mechanikai gátak létrehozásával, pl. a sejtfalak megvastagításával),
• Természetes védekezési anyagok szintézisének fokozásával, mint pl. az antioxidánsok, fitoalexinek és flavonoidok.

A kórokozók elsődlegesen a növények bőrszövetén keresztül fertőznek, átjutva a sejtek között vagy a sejteken. A sejtfal fizikai gátat jelent a gombának, melyet át kell törnie, vagyis az erősebb sejtfalon keresztül nehezebben tud bejutni. Az egyes tápelemek – mint ebben az esetben a kalcium – szerepe kerül előtérbe, amely hozzájárul az erősebb sejtfal képzéséhez, ezáltal egy erősebb, ellenállóbb növényi szövet kialakulásához.

Kénhiányos árpa (Fotó: agdev.anr.udel.edu)

Nitrogén: jóból is megárt a sok

A növények által a legnagyobb mennyiségben igényelt és felhasznált hatóanyag a nitrogén. A kevés nitrogén egyértelműen kevesebb termést, így bevételkiesést jelent, azonban a túlzott nitrogénadag is hasonlóan kedvezőtlen hatású lehet:

• elvékonyodik a növény sejtfala, könnyebb bejutást engedve ezzel a kórokozóknak, így nem tervezett növényvédő szeres kezelés szükséges, mely többletköltséget és -munkát jelent;
• a növényi szövetek későbbi érése miatt meghosszabbodik a tenyészidőszak, növelve a fertőzésnek kitett periódus hosszát,
• a nagyobb növényállomány miatt párásabb, és árnyékosabb a növények közötti tér, ideális feltételeket teremtve a kórokozók megtelepedésének.
• a többletnitrogén a gabonafélék esetén megdőlést, betegségek iránti nagyobb fogékonyságot, rosszabb tárolhatóságot, valamint cukor- és keményítőtartalom csökkenést is okoz.

A növények nitrogén-anyagcseréjét számos mikroelem befolyásolja. Hiába a megfelelő nitrogén utánpótlás, a kisebb mennyiségben szükséges mikroelemek hiányában növényünk nem tudja a rendelkezésre álló nitrogén-hatóanyagot megfelelően hasznosítani. Cinkhiány esetén csökken a sejtek ribonukleinsav-szintje, alacsony réz-ellátottság esetén pedig alacsonyabb DNS-szint igazolható a fiatal levelekben, ahol a legintenzívebb fehérjeszintézis.

A kén amellett, hogy egyes növények olaj- és fehérjetartalmának növelésében kiemelt fontosságú, a megfelelő formában és időben kijuttatott kén-tartalmú lombtrágyázással a termés beltartalmi értékekeinek emelése mellett csökkenti bizonyos kórokozók (pl. lisztharmatfélék) megjelenésének esélyéjét.

A kálium és a kalcium

A kálium a betegségekkel szembeni ellenálló-képesség kialakításában is rendkívül fontos, a védelemhez kapcsolódó sejtszintű folyamatokban van szerepe. A túl magas káliumszint magas K:Ca arányhoz vezethet, ami relatív kalciumhiányt eredményezhet.

Kalciumhiányos búza (Fotó: yara.co.ul)

A tápanyagellátás alatt sokszor csak a műtrágyák kiszórását értjük, pedig a megfelelő, mind a növény igényeit, mind a talajunk tápanyag-szolgáltató képességét figyelembe vevő tápanyag-utánpótlással, az összefüggések megkeresésével ésszerűbbé tehetjük a tápanyag- és növényvédőszer-felhasználásunkat egyaránt.

Szerző: Diriczi Zsombor, ügyvezető, Déméter Biosystems Bt.

(X)