A talajjavítás adhatja vissza az emberiség egészségét?

A technika világában gyakran elfeledkezünk arról, hogy akad egy olyan tényező, ami nélkül nincs élet a Földön, ez pedig a talaj. Annál is inkább figyelmet érdemel, mivel vannak országok, ahol már nincs is és ezért termőközegbe vetnek a gazdák. A megoldás a talajjavítás.

Sokan természetesnek veszik azt, hogy mindenhol és mindig rendelkezésre áll. Sokáig kizsigereltük és elfelejtettük, hogy az egyik legnagyobb kincsünk. A talajt pedig gondozni is kell, nemcsak használni.

 A Béres Csepp feltalálója, a néhai Béres József agrármérnök-biokémikus vonta le a következtetést, ami szerint

a talaj a növény, az állat és az ember számára alapvető éléstár, s a föld ásványi részeinek a termeléssel együtt járó kizsigerelése, élettanilag fontos mikroelemeinek állandó csökkenése megannyi betegség előidézője lehet.

Szerencsére elérhetők olyan baktériumtrágyák, amik képesek regenerálni a folyamatosan gyengülő talajéletet, és lehetőséget teremtenek az egészséges élelmiszerek előállítására. Regenerálják és javítják a talajnak a biológiai, kémiai és fizikai tulajdonságait és elősegítik a létfontosságú tápelemek kialakulását.

A talajjavítás nem elodázható

Tény, hogy a nagy adagban használt műtrágyák hatására a talaj állapota jelentősen romlik, savanyodik, a földben lévő fontos baktériumok száma csökken, egy részük akár már ki is pusztult. A szakemberek szerint a folyamatok megállítását, az egészséges talajélet helyreállítását a baktériumtrágyáktól lehet várni. Vannak, amelyek képesek a légköri nitrogén megkötésére, a cellulóz bontására valamint foszformobilizációra de emellett vitaminokat és növényi hormonokat is termelnek.

A baktériumtrágya a felső talajrétegben hozzáférhetővé teszi a levegő nitrogénjét a növények számára, ezáltal közvetlenül, saját hatásmechanizmusa révén - a kutatási adatok szerint bizonyítottan - hektáronként átlagosan 50-60 kilogramm nitrogén előállítására képes. A földben vízoldhatatlan formában jelenlévő foszforvegyületeket pedig úgy alakítja át, hogy azokat a növények hasznosítani tudják. Hektáronként 30-40 kilogramm foszfort vízoldhatóvá alakít, és felélénkíti az egyéb baktériumok, így a cellulózbontók működését is. Ennek következtében hektáronként akár 100 kilogramm kálium is juthat a talajba. Szelént, krómot és más mikroelemeket közvetít a növényi, illetve az állati táplálékon keresztül az ember számára is. Továbbá javítja a talaj szerkezetét, beindítja a humusz újratermelődését, a kizsigerelt termőréteg újraéledését. Termelt hormonjaival felgyorsítja a növények fejlődését és növekedését, továbbá gyorsítja érésüket. Az ugyancsak termelt vitaminjaival pedig fokozza a növények ellenálló-képességét a betegségekkel szemben és erősíti a szárazságtűrő képességüket.