Szupercella és jégverés is pusztított Észak-Magyarországon a jégkármérséklő rendszer ellenére

Óriási károkat okoztak a viharok néhány hete Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a növénytermesztő gazdák legnagyobb bánatára szupercella és jégverés is kialakult. Volt, ahol teniszlabda méretű jégdarabok is estek. Az észak-keleti térséget már nem először éri nagy kár a jégeső miatt az idén nyáron. Hogyan lehetséges ez a teljes országot lefedő jégkármérséklő rendszer működése mellett?

A 2019. augusztus 13-i délutáni viharnál már déltájban be voltak kapcsolva a jégkármérséklő rendszer talajgenerátorai Borsod-Abaúj-Zemplén megye minden térségében. Azonban az ilyen erős, szupercella jellegű időjárási események esetében nem létezik olyan védelem, ami száz százalékosan hatásos - tájékoztatta a Magyar Mezőgazdaságot Pécsek Imre, a NAK kommunikációs munkatársa a jégkármérséklő rendszer működéséről. A jelenség kapcsán elmondható, hogy augusztus 13-án a délutáni órákban, az Északi-középhegység térségére rendkívül heves zivatarok csaptak le, amelyek intenzív villámtevékenységgel, viharos erejű széllel, felhőszakadással és jégesővel jártak.

A viharok után a 30 fokos levegő rövid idő alatt sokfelé 10 fokkal csökkent. A legerősebb viharok a Bükk környékén jöttek létre, és északkelet felé mozogva szupercellává alakultak, amelyekből több borsodi területre tojás nagyságnyi jég hullott. A hőség és a hidegfronttal érkező nedvesebb levegő kedvezett a zivatarok, illetve a szupercella kialakulásának, ami a dióméretű jégszemek hullását okozta.

Eső, szél, jég egy héttel korábban is

Egy héttel azelőtt, augusztus 6-án pedig jellemzően a hirtelen nagy mennyiségű lehullott csapadék és a viharos erejű szél okozott gondot több helyen Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Eger és Mezőkövesd környékét több alkalommal is felhőszakadás sújtotta, néhol búzaszem nagyságú jégdarabok is estek. Augusztus 6-án délután, a Bükk és a Mátra közötti területeken alakultak ki újabb zivatarcellák. Ennek következtében Eger és Mezőkövesd környékére több alkalommal is felhőszakadás zúdult, néhol több mint 50 mm csapadék hullott.

A Kamara szakembere kiemelte, hogy a szupercellák kialakulásakor nagyon kevés az esély a jégeső méretének csökkentésére. Azonban elmondható, hogy a NAK által kiépített és tavaly május óta üzemeltetett országos jégkármérséklő-rendszernek köszönhetően az országban a legtöbb helyen csak elvétve fordult elő eddig dió nagyságú jég. Míg például az idei május végi heves viharok során az országhatártól 80-100 kilométerre lévő romániai Zilahon és Nagybányán 5 centiméter átmérőjű jég hullott, a szerbiai Vajdaságban pedig még egy órával a vihar elvonulását követően is jégdarabok borították az utak szélét. Június végén pedig a felvidéki Kassán pusztított jégverés: a 7 centiméteres jégdarabok az autók szélvédőjét is beverték. Ezzel szemben az idei május végi heves viharokat itthon, a jégkármérséklő-rendszernek köszönhetően többnyire borsó- és cseresznye-nagyságú jégeső kísérte.

Csupán néhány helyen fordult elő nagyobb, dió nagyságú jégméret

Így a pusztítás mértéke sokkal kisebb, és kevesebb a mezőgazdaságban okozott kár mértéke is - írják. A talajgenerátoros jégkár mérséklő rendszer ugyan lényegesen csökkenti a jégfelhőkben kialakuló jégszemek méreteit, lényegében megfelezi, jó esetben harmadolja, de – fontos hangsúlyozni – nem tudja megakadályozni a zivatarfelhők kialakulását. A fokozott védekezés ellenére nincs olyan technológia, amellyel extrém időjárási körülmények között teljes mértékben kiküszöbölhető lenne a jégeső - mondta a kamara kommunikációs munkatársa.