Több, mint 3 hónapig kellett üzemeltetni a jégkármérséklő rendszer generátorait

Idén is védte a jégkároktól a mezőgazdasági, lakossági, közületi értékeket a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által üzemeltetett országos jégkármérséklő rendszer. A jégveszélyes felhőkbe ezüst-jodidot juttató talajgenerátorokat az április 15. és szeptember 30. közötti védekezési szezonban 99 napon kellett, összesen 212 ezer 91 üzemórára bekapcsolni. A NAK számításai szerint a rendszerre fordított minden 1 forint mintegy 33 forint termelési értéket óv meg, éves szinten ez 50 milliárd forint megmentett termelési értéket jelent.

Az ország 986 pontjáról – 219 automata és 767 manuális talajgenerátor segítségével – ezüst-jodidot a felhőkbe juttató rendszer minden évben több tízmilliárd forint kárt előz meg a mezőgazdaságban, emellett lakossági, ipari, állami létesítményeket, ingatlanokat és ingóságokat is véd. A NAK által kiépített rendszernek az idei volt az ötödik üzemelési éve, működtetéséhez az Agrárminisztérium a Kárenyhítési Alapból évi legfeljebb 1,5 milliárd forintot biztosít. Számítások szerint a rendszerre fordított minden 1 forint mintegy 33 forint termelési értéket óv meg, éves szinten ez 50 milliárd forint megmentett termelési értéket jelent – írták.

A talajgenerátorok ezüst-jodid tartalmú hatóanyagot égetnek el, ami feláramlással a felhőkbe jut, ott csökkentve a kialakuló jégszemcsék méretét. A jégesők előfordulásának valószínűsége nem zárható ki teljesen. Azt viszont garantálni lehet, hogy a lehulló jégszemcsék mérete kisebb lesz annál, mint amelyek a rendszer használata nélkül hullanának le. 2021-ben a gazdálkodók 39 ezer hektárra jelentettek be jégkárt, ennek jelentős hányada három extrém időjárású napon keletkezett. Összehasonlításképpen: 2017-ben, az utolsó évben, amikor még nem működött az országos lefedettségű jégkármérséklő rendszer, közel kétszer ekkora, összesen 72 ezer hektárnyi mezőgazdasági jégkárt jelentettek be a gazdálkodók.

Meteorológiai támogatást kap a jégkármérséklő rendszer

A jégkármérséklő rendszer működését szakmailag az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) támogatja. A generátorokat idén az április-júniusi időszakban jellemzően főleg a Dunántúlon kellett bekapcsolni az esetenkénti heves zivatarok miatt. A nyári, szinte egész Európát sújtó történelmi mértékű aszály miatt júliusban és augusztusban sokkal kevesebbszer, és alapvetően csak helyi jelleggel volt jégveszély. Emiatt csak kevésszer volt szükség a generátorok bekapcsolására. Szeptemberben a megszokottnál jóval nagyobb mennyiségű csapadék hullott az országban, ebben a zivataros időszakban 14 napon kellett bekapcsolni a generátorokat, szeptemberben 35 ezer 9 órát működtek a generátorok.

Nem módosít az időjárás egyéb jellemzőin

A NAK anyaga szerint tudományosan bizonyított, hogy a jégszemek méretének mérséklésén túl a rendszer az időjárás egyéb paramétereit, legfőképp a csapadék eloszlását, intenzitását, a felhők kialakulását, mozgását nem tudja befolyásolni. Működése nem hordoz sem egészségügyi, sem környezetvédelmi kockázatot – írták egy korábbi anyagra hivatkozva. Az év hátralévő részében a rendszer karbantartási munkálatait végzik el, felkészítve azt a következő, 2023 tavaszán induló védekezési szezonra. További információk: www.nak.hu/szolgaltatasok/jeger