Szennyezi a levegőt a műtrágya használata, ezt tehetjük az enyhítéséért

Az első nemzeti levegőszennyezés-csökkentési programban az úgynevezett NEC irányelv (az egyes légköri szennyező anyagok nemzeti kibocsátásainak csökkentéséről szóló 2016/2284 Európai Parlament és a Tanács (EU) irányelv) alapján a tagállamoknak nemzeti levegőszennyezés-csökkentési programot kell kidolgozniuk, elfogadniuk és végrehajtaniuk. A programban külön alfejezet szól a mezőgazdasági mitigációs (csökkentési) tervekről, amelynek fő fókuszában a mezőgazdasági ammónia-emisszió szerepel.

A tagállamoknak azokat az elérhető és költséghatékony eszközöket kell a 11 éves programban összeválogatniuk, amelyek a helyi klimatikus és ágazati viszonyoknak a leginkább megfelelnek. Ilyen intézkedések a teljes nitrogén-körforgás menedzsment, a szerves trágya kihelyezésének módja, ideje, a karbamid típusú műtrágyák kiváltása, az alacsony fehérjetartalmú takarmányozási rendszerek bevezetése, a hígtrágyatárolók fedése és az istállótechnikák fejlesztése. Az Agro Napló szakcikke a műtrágya kérdéskörét járta körbe az ammóniacsökkentés szempontjából, mi ezt a cikket szemléztük.

A 2009 óta tapasztalható ammónia emisszió-növekedés egyik oka a műtrágya-felhasználás növekedése, amely Magyarországon a teljes ammónia-kibocsátás 19 százalékáért felelős.

Hirdetés

A kibocsátás meghatározásához a felhasznált műtrágyák típusát is figyelembe kell venni. Ennek oka, hogy a talajban lejátszódó kémiai, átalakító folyamatok eltérő módon határozzák meg az ammónia-kibocsátást a különböző típusú műtrágyáknál. Ennek pedig azért van jelentősége, mert a karbamid típusú műtrágyáknak a legjelentősebb az ammóniaemissziója a műtrágyák között.

Jó gyakorlatok a karbamid alapú műtrágyák nitrogénveszteségének csökkentésére

Az Egyesült Nemzetek Szervezete Európai Gazdasági Bizottsága 2015-ben publikálta azt a kiadványát, amely az ammónia-kibocsátás csökkentésére vonatkozó mezőgazdasági jó gyakorlatokat és a referenciatechnikákat ismerteti.

Az egyik leggyakrabban alkalmazott technika a karbamid alapú műtrágyák területén az ureáz inhibitorok alkalmazása, amelyek késleltetik a karbamid ammónium-karbonáttá alakulását közvetlenül az ureáz enzim gátlásával. Ez a késleltetett, lassabb hidrolízis sokkal kisebb pH-növekedést okoz a karbamid szemcse körül. Ennek következtében pedig jelentősen kisebb az ammónia-kibocsátás. A hidrolízis elindulásának késleltetése növeli annak a lehetőségét is, hogy a karbamid bemosódjon a talajba, így csökkenti tovább az esetleges ammónia-kibocsátást. A másik kiegészítő technológia a polimerrel bevont karbamid granulátumok alkalmazása, amelyek lassú kibocsátású műtrágyaként csökkenthetik az ammónia képződését. Ennek mértéke függ a polimer bevonat természetétől, és attól, hogy injektálással, vagy felületi kiszórással juttatják-e ki.

A leghatékonyabb eljárás, ha a karbamidot kijuttatást követően azonnal beforgatják a talajba

A beforgatás mélysége és a talajszerkezet befolyásolja a csökkentés hatékonyságát, illetve a kijuttatását követő – legalább 5 mm vízzel történő – öntözés akár 70 százalékkal is csökkentheti az ammónia-kibocsátást. Azonban a talaj maximális vízkapacitásánál nem szabad több vizet alkalmazni. A leglényegesbb a műtrágyaszórás jó időzítése, mivel több európai tanulmány bizonyította, hogy 15 °C felett, száraz időben felgyorsul a karbamid hidrolízise. Ezért a kutatók azt javasolják, hogy a táp­anyag-gazdálkodási tervek a felhasználandó hatóanyagok mellett a kiszórás idejére és módjára is tegyenek ajánlásokat.

Ezt tehetjük az ammónium-szulfát és ammónium-foszfát alapú műtrágyák használatakor

A nemzetközi útmutatók szerint több, a karbamidnál leírt technikát lehet használni, hogy az ammónium-szulfát és az ammónium-foszfát alapú műtrágyák ammónia-kibocsátása csökkenjen. Azonban ennek kockázata jellemzően csak a meszes talajokon fordul elő. A legjobb technikák ammónium-szulfát és ammónium-foszfát alapú műtrágyák területén az azonnali bedolgozás, vagy a közvetlen injektálás és az azonnali öntözés, valamint a meszes talajokon a lassú felszabadulású polimer bevonatok használata.

A műtrágya-felhasználásból eredő kiemelkedő ammóniaemisszió szignifikánsan csökkenthető jó műtrágyázási gyakorlatok alkalmazásával. A talajban megfelelően hasznosuló nitrogén fontos a növény, a környezet, a tápanyag-egyensúly és a gazda pénztárcája miatt is. Különösen fontos ez a karbamid alapú vegyületek alkalmazása során, amely a hazai gyakorlat szempontjából meghatározó. A karbamid típusú műtrágyák alkalmazása során 5–40 százalék nitrogénveszteséggel lehet számolni, amely sokkal nagyobb, mint az ammónium-nitrát esetén (jellemzően 0,5–5 százalék ammónia alakú nitrogénveszteség).

Ezért a „Levegőterhelés-csökkentési Program” középpontjában a jó hozamok és a termelékenység maximalizálásának érdekében a jó mezőgazdasági gyakorlatok segítségével a helyes tápanyag-gazdálkodás áll.