Egy új technológia a jövőben megkönnyíti a gyors, egyszerű és pontos trágyázást a szántóföldön. A Müncheni Műszaki Egyetem (TUM) a bioszenzoros tesztcsíkok és a műholdas távérzékelési adatok kombinációjának köszönhetően olyan módszert fejleszt ki, amellyel meghatározható a gabonafélék tápanyag-ellátottsága és a műtrágya tökéletes mennyisége.

A digitális analitikai adatok automatikus eljuttatása a traktorok termináljára időt takaríthat meg, és a jövőben megakadályozhatja a túltrágyázást. A környezetbarát technológiák fejlesztésével a straubingi fenntarthatósági campus vezető szerepet játszik a TUM-on belül.

A cél az egyes növekedési szakaszokhoz szükséges műtrágya pontos mennyiségének meghatározása, valamint a technológia segítségével a tápanyagok pontos és precíz kijuttatása a szántóföldön (Fotó: Pixabay)

A tudósok régóta keresik azokat a módszereket és technikákat, amelyekkel a növényeket elegendő tápanyaggal lehet ellátni, miközben az erőforrásokat kímélik. A cél az egyes növekedési szakaszokhoz szükséges műtrágya pontos mennyiségének meghatározása, valamint a technológia segítségével a tápanyagok pontos és precíz kijuttatása a szántóföldön.

A műholdas távérzékelési adatokat felhasználó új technológiák

A Müncheni Műszaki Egyetem (TUM) kutatói új és egyszerű módszerrel dolgoznak a gabonanövények tápanyag-ellátottsági állapotának meghatározásán könnyen használható bioszenzoros tesztcsíkok segítségével Ez hasonló a cukorbetegek vércukorszintjének vizsgálatához. Több növényi szárat gyűjtenek be a szántóföldön legalább három különböző helyről, és ezekből veszik ki az anyagot. A nedvből egy csepp a tesztcsíkra elegendő ahhoz, hogy a tenyérbe illő diagnosztikai eszközzel megmérjék a nitráttartalmat. Az eredmény néhány perc alatt rendelkezésre áll.

A mérést a távérzékelési adatok kalibrálására használják, amelyek az EU Copernicus programja, az európai földmegfigyelő szolgálat révémn műholdon keresztül már rendelkezésre állnak. Az új diagnosztikai eszköz által tesztcsíkok segítségével végzett pontos helyi mérések és a műholdakon alapuló, széles körben rendelkezésre álló földmegfigyelési adatok kombinációja lehetővé teszi a vizsgált területen szükséges nitrogénműtrágya mennyiségének pontos kiszámítását. A TUM kutatóinak becslése szerint ezzel a gabonatermesztéshez szükséges műtrágya akár 20 százalékát is meg lehet takarítani.

Eddig pontatlan volt a trágyázási gyakorlat

A Szövetségi Környezetvédelmi Hivatal szerint a mezőgazdaságban felhasznált nitrogénműtrágya 50 százalékát nem veszik fel a növények. A műtrágya felesleges mennyisége a természetben a természetes körforgásban marad, és hatással van a talajra és a vízre.

A termesztett növényekre vonatkozó műtrágyaszámításokat tisztán matematikai úton, szabványosított paraméterekkel vagy a tapasztalatok alapján végzik.

Bár lehetőség van a növények tápanyagellátottságának meghatározására laboratóriumi elemzéssel, ez jelenleg nagyon költséges idő- és pénzigényes. Ezért a szántóföldi felhasználás eddig inkább nem volt célszerű.

Gyorsan és digitálisan elérhető a pontos műtrágyamennyiség

A TUM kutatásainak középpontjában kezdetben a gabonafélék nitrogénellátása áll. A jövőben lehetőség nyílik a növények foszfát- és kálium-tápanyagellátottságának vizsgálatára is.

A TUM az új diagnosztikai módszer prototípusait használja, amely a jövőben várhatóan megfizethető áron is megvásárolható lesz. A kutatók az új technológia mezőgazdasági felhasználásának költségét hektáronként mintegy 20 euróra becsülik.

A cél az, hogy a tesztcsíkokból és a műholdas adatokból származó feldolgozott elemzési eredményeket közvetlenül a mezőgazdasági gépek és műtrágyaszóró gépek digitális fedélzeti technológiájába lehessen eljuttatni. Így a trágyázás teljesen digitálisan és pontosan, fáradságos számítások nélkül végezhető el.

A gyakorlati szántóföldi tesztek már idén megkezdődnek

Az új technológiával végzett szántóföldi tesztek már idén megkezdődnek. A regionális gépgyűrűkkel való együttműködés lehetővé teszi, hogy a TUM kutatói a felhasználók széles körével szerezzenek tapasztalatokat. „Már a kezdetektől fogva terepi teszteket fogunk végezni a régió gazdálkodóival, hogy a felhasználókkal együttműködve fejlesszük a technológiánkat” - mondja Dr. Tobias Vöpel, a TUM straubingi campusának projektvezetője. A gyakorlati szántóföldi tesztek eredményeit a következő három évben beépítik az új technológia fejlesztésébe.

Az első EIC Transition projekt a TUM számára

A műtrágyaszükséglet egyszerű meghatározására irányuló kutatási projekttel a TUM most elnyerte az Európai Innovációs Tanács (EIC) átmeneti programjának támogatását, amely pénzügyi támogatást nyújt a kutatóknak a fenntartható és jövőbiztos mezőgazdaságot szolgáló innovatív technológiákkal kapcsolatos munkájukhoz.

A projektben több egyetemi tanszék dolgozik együtt a piacképes technológia kifejlesztésén. A projektet Prof. Nicolas Plumeré, a TUM straubingi campusának elektrobiotechnológia professzora vezeti.

(Forrás: futurefarming.com)

Megosztás

További híreink

Ez itt a galéria tesztje, az utolsó

2025.05.08.

Ez a galéria teszt lead-je, megnézzük, tuti lesz.Ez a galéria teszt lead-je, megnézzük, tuti lesz.Ez a galéria teszt lead-je, megnézzük, tuti lesz.Ez a galéria teszt lead-je, megnézzük, tuti lesz.Ez a galéria teszt lead-je, megnézzük, tuti lesz.

Itt vannak a fiatal mezőgazdasági termelők elindulási és beruházási-, valamint a mezőgazdasági kisüzemek beruházási támogatásának részletei

2024.12.20.

Megjelent a Fiatal mezőgazdasági termelők elindulásának és beruházásainak támogatása című pályázat tervezete. Mivel a kiírás nem végleges, így a feltételek változhatnak, de azért érdemes készülni, mert a főbb szempontok nem fognak változni. Íme, a részletek.

test

2024.08.26.

lead

OneSignal teszt

2024.08.26.

OneSignal teszt OneSignal teszt

teszt2

2024.08.26.

teszt

2024.08.26.

Legújabb hirdetések

Partnerhírek
Partner

Legyen gyönyörű kertje: mutatjuk a legfontosabb nyár végi kerti munkák listáját

2024.06.14.

A nyár végi kerti munkák legfontosabbika a gyümölcsök, zöldségek betakarítása. Sok fogyasztásra kerül, a többit lefagyasztással vagy befőzéssel eltehetjük élre.

Partner

A vízhiány és az állattenyésztés összefüggéseiről adott ki közleményt a NAK

2024.05.22.

A NAK közleménye szerint téves állítás terjed az európai közbeszédben az állattenyésztéssel kapcsolatban. Míg az állattenyésztés-ellenes narratíva képviselői rendre azt hangoztatják, hogy az ágazat veszélyezteti a lakossági ivóvízkészleteket, a tények mást mutatnak. Az objektív mutatókon alapuló kutatások szerint az állattenyésztés vízigényének nagy részét a zöld víz, azaz a csapadék biztosítja. 

Hirdessen a Magro.hu oldalon!

Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!

Médiaajánlat
Kiemelt hirdetések a Piactéren
Hirdetésfeladás