Szántóvá válhatnak a magyar halágazat vizei

Nagyon nehéz helyzetben van a halágazat Magyarországon. A magas takarmányárak, az aszályos időjárás és a támogatások hiánya teljesen a padlóra küldték az ágazatot. A Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MA-HAL) már attól tart, hogy hamarosan sokan inkább megszüntetik a tógazdaságaikat, és szántófölddé minősíttetik át azokat. A szervezet szóvivője, Lévai Ferenc egy riportban elmondta, hogy olyan rossz a helyzet, hogy az ágazat szereplői közül már többen a túlélésükért küzdenek.

Az Agrárszektor számolt be róla, hogy a takarmányok drágulása olyan méreteket öltött, hogy a tógazdaságok már nem tudják kigazdálkodni ezeket a költségeket. Ráadásul előállhat olyan eset is, hogy a takarmánnyal rendelkezők nem akarják eladni a készleteiket, mert arra várnak, hogy még feljebb menjenek az árak. A szakember az idei évben tapasztalható forró, csapadékmentes és aszályos időjárást hozta fel, mint fő problémát. Lévai Ferenc elmondta, hogy a szárazság főleg a dunántúli – a Baranya, a Tolna és Somogy megyei – tógazdaságokat érinti, ahol a tavak üzemi vízszintjének több mint 50 százaléka hiányzik, és mostanra már mintegy 60 tonnányi hal hullott el. A szakember kitért arra is, hogy a rendkívüli meleg miatt a vízhiány mellett oxigénhiányos állapot is ki tud alakulni a tavakban, ráadásul a halaknak a sekélyebb vizekben esélyük sincs elbújni a madarak elől.

A szakember szerint ott, ahol intenzív termelés zajlik, a tógazdaságok jól vannak, bár a nyári meleg az afrikai harcsát is megviselte. A 30 fokos vízben ugyanis a hal nem eszik, mivel nem tud emészteni.

Támogatás nélkül itt sem megy?

A MA-HAL szóvivője beszélt arról is, hogy a halágazatban nincs semmiféle támogatás, se kárpótlás, ráadásul az európai halászati programok is csak a tengeri halászattal foglalkoznak. Ez pedig tönkreteszi az ágazatot, pedig a természetes állattenyésztéshez a legközelebb a haltermelés van. Ahogy Lévai Ferenc fogalmazott, olyan szinten vannak hátrányos helyzetben, mint senki más a mezőgazdaságban, és ezt csak az tudja, aki maga is benne van. A szakemberek attól tartanak, hogy Magyarországon is bekövetkezhet az, ami néhány éve Romániában megtörtént: a halágazat szereplői megszüntették a korábbi a tevékenységüket, kiszárították a halastavakat, és átminősíttették szántófölddé a területeket. Emiatt viszont rövid időn belül halhiány alakult ki Romániában. Lévai Ferenc szerint a belvízi halászat hanyatlóban van Magyarországon, pedig 1990 óta a halgazdálkodás volt volt az egyetlen olyan ágazat, ami nemcsak megtartotta területeit, de még minimálisan növelni is tudott rajtuk.

Lassan folyik az ügyintézés a halágazat számára

A szakember rámutatott, hogy a haltermelés egy hosszú, többéves folyamat, de mivel az uniós pályázatok elbírálása egy évig tart, és lassú az átfutása, így nem tudnak eredményesen szerepelni ezeken. Mire a hatóságok egy pályázatot elbírálnak, már rég teljesen más a helyzet. Így nem lehet termelni és fejleszteni - jelentette ki Lévai Ferenc. A támogatáson elnyert pénzeket gyakran elviszi az infláció és az áremelkedés.

Lévai Ferenc beszélt arról is, hogy a fogyasztásösztönző kampányoknak köszönhetően egyre inkább kereseti cikk lett a hal. A tudatos vásárlói réteg egyre inkább kezd átszokni a halfogyasztásra. A legfontosabb partnerük a Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ), az ő biztonságuk és a magyarországi piac mindennél fontosabb a MA-HAL számára.

A szakember elmondta, hogy a hazai piacon a katasztrofális idei év ellenére sem lesznek ellátási problémák, és körülbelül 5 ezer tonnányi hal kerül majd az őszi-tavaszi időszakban a magyar fogyasztókhoz. Az export minimális lesz, ugyanis a termelőknek nincsenek készleteik erre a célra. A MA-HAL augusztusban úgy becsülte, hogy az őszi idényben 10-20 százalékos drágulásra lehet majd számítani, és Lévai Ferenc a portál kérdésére ezt most megerősítette. Ahogy fogalmazott, már most 850-900 forint körül adják a halat, és ez Karácsonyra még feljebb fog emelkedni.