A szántóföldi kultivátorokra alapozott talajművelés lehetőségei és korlátai

A Magro.hu Kukorica és Búza Konferenciasorozat második, debreceni rendezvényén Dr. Kalmár Tibor a Väderstad Kft. ügyvezetője is előadást tart a szántóföldi kultivátorokra alapozott talajművelés lehetőségeiről és korlátairól. Az esemény előtt vele beszélgettünk. A konferencia részleteiről a linkre kattintva tájékozódhat: https://www.magro.hu/konferencia/

A szántás szerepének mérséklésére próbáljuk felhívni a figyelmet. Sok éve hangsúlyozzuk, hogy létezik más megoldás az alapművelésre. Az előadásban is a szántás kockázatait emelem majd ki. A jó időzítést a megváltozott klíma miatt nehéz eltalálni. Ha ugyanis a talajt nedves vagy száraz állapotában szántjuk, akkor kárt okozunk a talajban, amiket helyre kell hozni, és ennek költsége van. Mindemellett a talajszerkezet is károsodik. A forgatás nélküli rendszerek közül a nehéz szántóföldi kultivátorokra alapozott eljárás tűnik perspektivikus megoldásnak a szántás kiváltására. Ennek egyik előnye, hogy a szélsőséges időjárás esetén kisebb kárral alkalmazhatók. Nem porosítanak annyira, nem kenik, gyúrják a talajt, amikor azt nedves állapotában műveljük.

Dr. Kalmár Tibor, a Väderstad Kft. ügyvezetője,

Dr. Kalmár Tibor, a Väderstad Kft. ügyvezetője, agrármérnök, tápanyaggazdálkodási és növényvédelmi szakmérnök. Doktori fokozatát 2016-ban szerezte. Kutatási területe a tarlógondozás, valamint a talajtakarás és a takarónövények alkalmazása volt. 2001 óta vezeti a Väderstad magyarországi leányvállalatát. Kollégáival együtt szerepe volt a talajkímélő és klímakár-csökkentő talajművelési és vetési technológia hazai gyakorlati adaptációjában.

A magyar gazdák többsége érzi, hogy a szántással - annak kockázatossága miatt - valamit kezdeni kell. De nehezen fogadják el, hogyha nem szántanak, akkor több-kevesebb szármaradvány marad a felszínen. Ezt a többség nem annyira szereti, pedig sok előnye van. Lehetőség szerint egészségesen kell tartani az elővetemény állományát, így a visszamaradt növényi maradvány kockázat nélkül használható mulcsozásra. A forgatás nélküli technológia alapja a jó minőségben zúzott (hosszában is tépett) és terített szármaradvány, ami így egyenletesen bekeverhető. Átnedvesedik, átfagy, kedvezőtlen életteret jelent a kórokozóknak és a kártevőknek, és gyorsabban feltáródik.

Egészen a következő növény magágyának készítéséig, sőt még azután is jó, ha legalább 15-20% növényi maradvány található a felszínen. Ha jól zúzott, jól kezelt szármaradványunk van, akkor a maximum 10 centis szecska nem zavarja technológiai folyamatokat. Azt kellene elérni, hogy a gazdálkodók az ebben rejlő lehetőségeket felismerjék. Nagyon sok művelési eredetű gondon segít. Ilyen a porosodás, az ezzel összefüggésben említhető eliszapolódás és kérgesedés.

II. Kukorica és Búza Konferenciasorozat, amely a 2 fő szántóföldi növényünk termesztéstechnológiai újdonságait mutatja be.

A hő- és a csapadékstressz ellen is véd. Nem csak a tarlón, a fedetlen talajon van ennek jelentősége, hanem a növények sorközeiben is. Amíg nem borul össze egy növényállomány, addig fontos a felszín védelme. Az árnyékolásban is fontos szerepet játszik, ezáltal a talaj morzsásodását is segíti. De sajnos a gazdák többsége növényegészségügyi problémát lát a szármaradványban. Pedig ezeket mind jól lehet kezelni. A fuzárium, a rágcsálók felszaporodása vagy a kukoricamoly jelentette probléma kialakulásában a megváltozott időjárásnak nagyobb szerepe van, mint a forgatás nélküli technológiának. A szántás, főleg a rossz szántás miatti hiányos aláforgatás nem garancia semmire.

A vetésforgóban sokszor jön a búza a kukorica után. Mivel a kukorica későn jön le, gyakran nem szántanak, hanem megpróbálják valamilyen forgatás nélküli technológiával előkészíteni a talajt. A gazda kezében ott van a lehetőség arra, hogy megelőzze a növényegészségügyi problémákat. Egészségesen kell tartani az előző évi kukoricaállományt. Ennek egészséges szármaradványa gond nélkül felhasználható a következő évben talajtakarásra. Fontos, hogy a gabonát időben takarítsa be, hogy a csapadék ne indítson be fertőzést. Végül pedig, a jól mulcsolt felszín esetén elindul a feltáródás és tavaszra alig marad a felszínen szármaradvány, amin elindulhatna a fertőzés.

A pocok és az egér 3-4 éve nagyon felszaporodott. Itt a bajt az okozza, hogy a rágcsálók elleni védekezés nem épül be a technológiába, nem állandóan és nem térségi jelleggel védekeznek. Az árokpartokat, a táblaszéleket mindig kezelni kellene, mert onnan települnek be. A védekezésnek rendszeresnek kell lenni. Amikor megvan a baj, a forgatás nélküli technológiát teszik felelőssé. Pedig nem az. A lényeg azon van, hogy a mélyművelés zavarja a rágcsálók életterét. Az mindegy, hogy ez szántás, vagy kultivátoros művelés.

A gyomokkal, főként évelőkkel erősen fertőzött területeken nem érdemes csodát várni. Hasonlóan, a rosszul kezelt szármaradvány is feladja a leckét a kultivátoroknak. A kiszárított, erősen tömörödött talajokon mélyen járatva nem ad jó minőséget. Viszont megvan az a lehetőségünk, hogy fokozatosan érhetjük el a kívánt munkamélységet, amit más eszközzel nem tudunk megtenni. Sajnos sok érvet felhoznak a forgatás nélküli technológia ellen, pedig először más technológiai hiányosságokat kellene rendbe tenni, és nem a kultivátorokra ráhúzni a vizes lepedőt.

Tudjon meg még többet a kultivátorozás lehetőségeiről és hozzon ki többet a földjeiből! Ehhez jöjjön el a II. KUKORICA és BÚZA Konferenciasorozatra a Debreceni Egyetemre 2018. január 18-án, ahol 16 eladó tart számol be a két főbb szántóföldi növényünk termesztéstechnológiai újdonságairól, és ad tanácsokat a korszerűbb és hatékonyabb termesztéshez.

https://www.magro.hu/konferencia/

Főtámogatók:

Szakmai partnereink: