Tonnánként súlyos ezrek miatt érdemes mérni a kukorica és a búza beltartalmát

Több ezer forintot is bukhat tonnánként az a gazda, aki nem vizsgáltatja be a terményét az értékesítés előtt. A témában, a gabona bel- és toxintartalmának gyors reprezentatív mérési lehetősége címmel tart előadást a Magro KUKORICA és BÚZA Konferenciasorozatán Takács Tamás, a Noack Magyarország Kft. értékesítési vezetője. Vele beszélgettünk arról, miért és hogyan érdemes méréseket végezni ahhoz, hogy a termelők megfelelő információkhoz jussanak, és ne veszítsenek pénzt. 

Miért ajánlja a gazdáknak a búza és a kukorica beltartalmi vizsgálatát?

Az utóbbi időben a legtöbb gazdaságban sok fejlesztés történt, de a méréstechnikára nem sokan ruháztak be. Pedig nagyon fontos lenne, mert a piacon bár eddig mindenki jól megélt a 4 főnövényből, de egy új verseny kezdődött el azzal, hogy Ukrajna előretörésével bővült az európai piactér. Az EU-ban túlkínálat lesz, ami sokkal kiélezettebb versenyt hoz, mint eddig. Érdemes ezért többszöri méréssel csökkenteni a minőségromlás kockázatát, amivel hamar lehet reagálni az esetlegesen felbukkanó gondokra. A szélsőséges időjárás következtében ugyanis hazánkban is egyre jellemzőbb a toxinok megjelenése. 

Mit kockáztat az a termelő, aki nem vizsgáltatja a búzája és kukoricája minőségét? 

Amennyiben a gazda nem méri rendszeresen a terménye bel- és toxintartalmát, sokat veszíthet. Például azzal, ha a baj a vevő telepén történő saját mérésekor derül ki. Ilyenkor extra költségek terhelik az eladót. Ha pedig későn reagálnak egy fertőzésre, a toxintartalom feldúsulásra is van esély a raktárban. Ha a búza nem étkezési, hanem takarmányminőségben lesz csak eladható, az lényeges árcsökkenést, tonnánként 4-5 ezer forint különbséget jelent. 

Milyen adatokat érdemes mérni a búzában és a kukoricában? 

A búzánál a legtöbbször a DON és a fuzárium okoz gondot, a kukoricánál pedig aszály esetén aflatoxin, nedves, párás időben pedig DON toxin jellemző. Ha pedig ez megjelent a terményben, a többi toxin előfordulása is várható. A NIR technológiával a termény nedvesség- és fehérjetartalmát mérjük. Ma már ott tartunk, hogy akár a gabonaátrakó kocsira is rá lehet tenni a NIR készüléket, vagy a betárolás helyszínén, a gabonasilóra helyezik fel azt. A szerkezet 15 milliszekundumonként méri az átfolyó mennyiséget, amivel szinte minden gramm termény értékeit meg lehet tudni. Ezekről bővebben beszélek majd az előadásomban a Magro KUKORICA és BÚZA Konferenciasorozatán, Kaposváron és Debrecenben is. 

Tudjon meg még többet a karcolásos művelésről és hozzon ki többet a földjéből! Ehhez jöjjön el a IV. KUKORICA és BÚZA Konferenciasorozatra, Kaposvárra 2019. december 12-én vagy Debrecenbe 2020. január 16-án, ahol az agrárszakma kiváló eladói számolnak be a kukorica és a búza termesztéstechnológiai újdonságairól, és adnak tanácsokat a korszerűbb és hatékonyabb termesztéshez.

További információ és regisztráció a rendezvényre a konferencia hivatalos oldalán: https://www.magro.hu/konferencia/