Számoljon utána - több műtrágya, nagyobb nyereség!

Néhány évtizede jelentősen megnövekedett az élelmiszerek iránti mennyiségi igény, és ez a trend várhatóan a jövőben csak fokozódni fog. Mivel a termőföld csak korlátozott mértékben áll rendelkezésre, az egyre nagyobb mennyiségi igények csak a termelés intenzifikálásával elégíthetők ki.

Ez leginkább a nagyobb termőképességű fajták/hibridek alkalmazását, az öntözéses gazdálkodást, a minél ésszerűbb és az intenzív hibridek/fajták igényéhez alkalmazkodva nagyobb adagú és harmonikus trágyázást, a modernebb, termelékenyebb agrotechnikát (korszerűbb gépek és növényvédelem stb.) igényli, a talaj termőképességének megőrzése (pl. pozitív NPK mérleg elérése), javítása, a környezetvédelmi követelmények kielégítése mellett. A fentiek hiányában nem fogjuk tudni kihasználni a biológiai alapokban rejlő genetikai potenciált, vagyis megvásároljuk a drágább, jobb termőképességű fajtát, mégsem érjük el a kívánt termésátlagot.

Az intenzív gazdálkodás nemcsak magasabb költségekkel jár, hanem magasabb termésátlagokat is biztosít, mely során az adott termésátlagokhoz az agrotechnikai elemek (fajtamegválasztás, vetés, trágyázás, öntözés, növényvédelem) nagyobb, az ökológiai adottságok (melyeket csak részben vagy egyáltalán nem tudunk befolyásolni) pedig kisebb mértékben befolyásolnak, mint extenzív gazdálkodás esetén.  Ne feledjük, a talaj tápanyag-ellátottsága ugyanúgy meghatározza a termésmennyiséget, mint az adott évben kijuttatott tápanyagok mennyisége.

Mivel hazánkban szervestrágya csak korlátozott mértékben áll rendelkezésre (minden hektár szántóra kb. 1 t mennyiség jut, ami 10-15 kg/ha NPK-hatóanyagot jelent!), a trágyázás, tápanyag-utánpótlás szinte egyetlen költséghatékony módja a műtrágyák alkalmazása. Így van ez akkor is, ha a műtrágyák ára alacsony, és akkor is, ha magas. Az idei, tavalyi év történései nemcsak az inputanyagok, hanem a termények árában is jelentős növekedést eredményeztek. Az elmúlt 15 évben több ezer kísérleti eredmény áll rendelkezésünkre, melyből néhányat bemutatunk, természetesen gazdaságossági számításokkal együtt, annak szemléltetésére, hogy az intenzív gazdálkodás (természetesen a környezetvédelmi igények betartása mellett) igenis megtérül, sőt gazdaságosabb, nagyobb jövedelem megtermelésére képes. Ráadásul a minden évben közel azonos (vagy legalábbis egy bizonyos szint feletti) termésátlagok elérése (termésstabilitás) az utóbbi időben felértékelődni látszik, hiszen sokkal tervezhetőbbé teszi a következő évi termelést, a jövedelem ésszerű, a gazdálkodás céljait, fejlesztését szolgáló elosztását.

Az egyik fajtasor kísérletünkben kilenc 360 és 420 közötti FAO számú kukorica hibridet vizsgáltunk. A területen (Szentmártonkáta) minden hibridet két különböző (üzemi és Genezis) NPK dózis mellett termesztettek, egymás mellett ugyanabban a táblában. Az üzemi technológiában 150 kg nitrogén-hatóanyag mellett nem juttattak ki sem foszfort, sem káliumot, mert úgy ítélték meg, hogy a talaj közepesnél jobb PK-ellátottsága mellett ez nem indokolt. Az általunk javasolt Genezis technológiában 150/20/35 kg NPK–hatóanyagot juttattak ki, azon elv alapján, hogy még közepesnél jobb PK-ellátottság mellett is ad a kukorica termésreakciót a kisadagú friss PK-trágyázásra.

Az aktuális árakat figyelembe véve az üzemi technológiában 390 000 Ft/ha, a Genezis technológiában 420 000 Ft/ha önköltséggel számoltunk. Az üzemi táblarészen az átlagtermés 6,84-8,24 t/ha, a Genezis táblarészen 7,98-9,46 t/ha átlagtermést mértünk hibridtől függően. Ez 75 000 Ft/t felvásárlási ár mellett, hibridtől függően, 51 000-196 500 Ft/ha többletárbevételt, 21 000-166 500 Ft/ha többletjövedelmet jelentett a Genezis technológia javára. 100 000 Ft/t felvásárlási ár mellett ugyanezek a számok 68 000-262 000 Ft/ha, illetve 38 000-232 000 Ft/ha. Tehát még egy közepestől jobb PK-ellátottságú talajon is megéri akár egy kisadagú PK-műtrágya kijuttatása is, hiszen terméstöbbletet, illetve ami még fontosabb többletjövedelmet biztosít. Ráadásul a fedezeti pont (az a terményár, amely mellett az árbevétel éppen fedezi a termelési költséget, így sem jövedelem, sem pedig veszteség nem képződik) a Genezis technológia esetén 3000-5000 Ft-tal alacsonyabb felvásárlási árnál volt, mint az üzemi technológia esetén.

Egy másik Genezis kísérletünkben (Tiszanagyfalu) az üzemi parcella 96/20/10, a Genezis parcellán 155/20/10 NPK-hatóanyagot kapott. A kukorica termésátlaga 11,03, illetve 13,05 t/ha volt. A jelenlegi árakkal kalkulálva az üzemi parcellán az önköltség 340 000 Ft/ha, a Genezis parcellán 396 000 Ft/ha volt.

75 000 Ft/t felvásárlási ár mellett, 151 500 Ft/ha többletárbevételt, így 95 500 Ft/ha többletjövedelmet értünk el a Genezis technológiával. 100 000 Ft/t felvásárlási ár mellett ugyanezek a számok 202 000 Ft/ha, illetve 146 000 Ft/ha. Tehát a nagyobb, de nem irreálisan magas többlet nitrogén-hatóanyag kijuttatása jelentős többletjövedelmet biztosít a jelenlegi felvásárlási árak és termelési költségek mellett is. A fedezeti pontban nem volt lényeges különbség, és meglehetősen alacsony (30 825 Ft/t, illetve 30 344 Ft/t) is volt.

A fenti két kísérletünk tapasztalata az, hogy harmonikus, a növény igényéhez és a talajadottságokhoz igazodó, szaktanácsra alapozott műtrágyadózissal nagyobb termésátlagot és nagyobb jövedelmet lehet elérni, hiszen a magasabb műtrágyaárak magasabb terményárakkal járnak együtt.

Örömmel tájékoztatjuk, hogy 2022-ben újra kiállítunk az AGROmashEXPO-n január 26-29. között!

Sok szeretettel várjuk Önt a kiállítás legimpozánsabb standján, ahol lehetősége nyílik majd személyesen konzultálni üzletkötőinkkel, a vezetőséggel és szaktanácsadó kollégáinkkal.

VIP belépőjét kérje területileg illetékes üzletkötő kollégánktól!

Szerző: dr. Varga Csaba
Szaktanácsadó
Nitrogénművek Zrt.

(x)