Hirdetés
Sosem látott mértékben pusztítja a kajszit a fitoplazma
25 százalékos terméskiesés, 1500 tonna gyümölcsveszteség, 300 milliós kár… akár hogyan fogalmazzuk meg, komoly pusztítást végezhet idén a fitoplazma a magyar kajsziban. Ez nem csak idén lesz probléma, hanem addig, amíg a kieső fákat nem pótolják, és azok nem fordulnak termőre. A fitoplazma ugyanis a komplett fát pusztítja el.
Országosan idén átlagosan 5 százalékos a kajszifák fitoplazma miatti pusztulása, egyes területeken azonban az állomány 20 százalékát is érinti a betegség. Az 5 százalékos országos átlag 25 százalékos terméskiesést jelent, ami ugyan még kezelhető, de ez a következő években is fennmaradó hiány lesz. A fitoplazma ugyanis kipusztítja a fákat, így azokat pótolni kell, és ki kell várni, hogy termőre forduljanak az ifjú fák.
Komoly terméskiesést képes okozni a fitoplazma a kajsziültetvényekenA fitoplazma egyébként Borsodban okozta az utóbbi évtized legnagyobb károsodását, 2015-ben egyes ültetvényeken a fák 50 százaléka kipusztult. Az ilyen mértékű pusztulásokért vírus- és baktériumfajokat okoltak régebben, de kutatások bebizonyították, hogy a fitoplazma felelős a történtekért.
Hirdetés
A firoplazma ellen védekezni azonban nagyon nehéz, elsősorban a megelőzésre kell koncentrálni. Ennek része a kórokozótól mentes csemeték beszerzése és használata, valamint a fertőzöttséget mutató fák mielőbbi, gyökeres eltávolítása is.
A betegség egyébként a szilva levélbolha segítségével terjed, amely a szél útján akár 100 kilométert is képes megtenni. A tüneteket produkáló fák levelei elsárgulnak, kanalasodnak, gyümölcseik aprók, fogyasztásra alkalmatlanok lesznek.
Témák a cikkben
Kapcsolódó cikkek
Hirdetés
További híreink
Legújabb hirdetések
Hirdetés
Hirdetés
Legyen gyönyörű kertje: mutatjuk a legfontosabb nyár végi kerti munkák listáját
2024.06.14.A nyár végi kerti munkák legfontosabbika a gyümölcsök, zöldségek betakarítása. Sok fogyasztásra kerül, a többit lefagyasztással vagy befőzéssel eltehetjük élre.
A vízhiány és az állattenyésztés összefüggéseiről adott ki közleményt a NAK
2024.05.22.A NAK közleménye szerint téves állítás terjed az európai közbeszédben az állattenyésztéssel kapcsolatban. Míg az állattenyésztés-ellenes narratíva képviselői rendre azt hangoztatják, hogy az ágazat veszélyezteti a lakossági ivóvízkészleteket, a tények mást mutatnak. Az objektív mutatókon alapuló kutatások szerint az állattenyésztés vízigényének nagy részét a zöld víz, azaz a csapadék biztosítja.
Hirdetés
Hirdetés
Hirdessen a Magro.hu oldalon!
Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!
MédiaajánlatHirdetés
Hirdetés