Sörtörköly és mezőgazdasági maradékanyagok a sertéstakarmányozásban

Németországban évente közel 100 millió hektoliter sört állítanak elő. Ennek körülbelül 1860 tonna sörtörköly (BSG) az eredménye. Nagy részét a helyi gazdáknak adják tovább. A körülbelül 80%-os víztartalom és a tápanyagok jelenléte miatt azonban gyorsan romlandó a termék. A BSG tejsavbaktériumokkal történő beoltása nagyobb teret biztosít a mikrobiológiailag biztonságos feldolgozáshoz, míg az erjesztés növelheti a tápértékét.

A BSG felhasználása az állattenyésztés takarmányozásában

A sörtörkölyt különböző állatok, többek között sertések, csirkék, bárányok és tehenek takarmányozására használták már korlátozott sikerrel, de a kutatók tovább akarták előmozdítani a BSG-k és a mezőgazdasági maradékanyagok takarmányozásban való felhasználását, megvizsgálva a bennük mint takarmány-összetevőkben rejlő lehetőségeket.

A BSG-nyersanyag mátrix javított

A nyers sörtörköly mátrixot technológiailag és funkcionálisan továbbfejlesztették más természetes hatóanyag-hordozók (zúzott búza, repcemag és tökmagpréspogácsa) hozzáadásával a takarmány tápértékének és energetikai értékének javítása érdekében, valamint a bolygóhengeres extrudálás lehetőségeinek felhasználásával. A kifejlesztett készítményeket a sertéseknek biominőségű alaptakarmány mellett adták.

A silózott BSG extrudálását bolygóhengeres extruderrel végezték. Óránként körülbelül 10 kg silózott sörtörkölyt tápláltak az extruderbe egy folyamatosan működő adagolón keresztül, és 2 hengeres szakaszmodulon keresztül 65 °C és 2 bar körül dolgozták fel.

A hőmérsékletet úgy választották meg, hogy a tápértéket megőrizzék. 2 BSG-extrudátumot állítottak elő, amelyek tartalma 30% BSG-szilázs, 55% zúzott búza és 15% repcemag-sajtolópogácsa (BSG1) vagy 15% tökmag-sajtolópogácsa (BSG2) volt. A zúzott búzát és a sajtpogácsát az íz javítása érdekében használták, mivel egy korábbi vizsgálatban a sertések nem fogadták el a tiszta BSG-t. A nedvességtartalom legalább 31% volt.

Táplálási kísérlet

Összesen 60 darab 28 napos sertést használtak fel 6,3 kg és 12,3 kg közötti élőtömeggel. A 30 kg-os élősúly eléréséig a sertéseket nevelőtáppal etették, majd áttértek a hízlalás előtti takarmányra, és 75 kg-os végső hízlalási takarmányra. A takarmányozási kísérlet 42 napos korban kezdődött egy hagyományos, szalmával borított, rácsos padozatú istállóban.

A kontrollcsoport (CG), valamint a kísérleti csoportok - G1 és G2 - egyenként 20 sertésből álltak. A 3 csoport számára ad-libitum takarmányt adtak, biominőségű alaptakarmányt, etetőkosárban. A G1 és G2 csoportnak kiegészítő takarmányként 1:10 arányban BSG-alapú extrudátumot kínáltak. A BSG-alapú takarmány mennyiségét az 1. heti 40 g-ról a 7. héten 100 g-ra növelték heti 10 g-ra állatonként, és a kísérlet végéig, a 189. napig állandó maradt.

Eredmények

Az állatok eltérő növekedési üteme miatt a sertéseket egy bizonyos idő alatt vágták le, és a 60 állatból összesen 46-ot vágtak le a takarmányozási kísérlet végén. Azokat az állatokat, amelyek ebben a szakaszban nem érték el a 120 kg-ot, már nem vették figyelembe az értékelésben.

A kísérlet egyik célja az volt, hogy az extrudált takarmányok (BSG1 és BSG2) hasonló, 13-15 MJ/kg metabolizálható energiatartalommal rendelkezzenek, mint az ökológiai minőségű alaptakarmány, ami mindkettőnek sikerült is. Az extrudált takarmányok fehérjetartalma azonban magasabb volt - 14,7% és 20,8%  -, míg a keményítőtartalom mind a BSG1-ben, mind a BSG2-ben 43% volt, és hasonló volt a nevelőtakarmányokéhoz, de 85 %-kal kevesebb, mint a hízlalás előtti takarmányoké. A zsírelemzés a BSG1 és a BSG2 magasabb zsírtartalmát mutatta ki, mint a tenyésztési és az előhizlalási takarmányban.

A nyersrost-tartalom, amely fontos szerepet játszik a biztonság és a bélrendszer egészségének szempontjából, a BSG1-ben magasabb volt, mint a BSG2-ben. Mindkettő azonban csak feleannyi ADF-t tartalmazott, mint az ökológiai minőségű alaptakarmány. A BSG1 NDF-tartalma hasonló volt az ökológiai minőségű alaptakarmányéhoz, míg a BSG2-ben csökkent. A BSG1 és a BSG2 általános összetétele azonban statisztikailag nem különbözött az alkalmazott ökológiai minőségű alaptakarmánytól.

További takarmányozási kísérlet

Mivel az eredményeket biztatónak ítélték, további takarmányozási kísérletre került sor. A 2 extrudátumot a szerves minőségű alaptakarmánnyal együtt, 1:10 súlyarányban adagolták. A BSG1-et tartalmazó takarmányt a 10 napos szoktatási időszak után mindig teljesen elfogyasztották. Kezdetben a BSG2-vel etetett 20 állat nem ette meg a napi adagot, de ez a viselkedés megváltozott, és 12 hét elteltével a sertések elkezdték megenni a napi adagot. Összesen a BSG1-gyel etetett csoport 299 kg, a BSG2-vel etetett csoport pedig 216 kg kiegészítő takarmányt evett meg a takarmányozási időszak alatt.

Kimutatták, hogy a feldolgozott sörtörköly és a mezőgazdasági maradványok felhasználhatók a sertéstakarmányok előállításában. Kevesebb takarmányra van szükség, amely emberi táplálkozásra is alkalmas lenne. A BSG-alapú takarmánykészítmények nem eredményeztek negatív hatást a hús minőségére, és az állatok jó egészségi állapotban maradtak. A BSG-alapú takarmány magasabb rosttartalma és ebből következően gyorsabb telítődése azonban potenciálisan befolyásolhatja a súlygyarapodást.

Mindazonáltal a csoport úgy vélte: levonható az a következtetés, hogy a BSG és a mezőgazdasági maradékanyag-alapú takarmányok felhasználhatók az őrölt takarmány egy részének kiegészítésére, ami végső soron a hulladék csökkentését eredményezi.

A tanulmányt - Utilisation of Brewer's Spent Grains and Agricultural residues in Pig Feed Formulation - a Sustainability című folyóiratban publikálták, és az Élelmiszer- és Környezetkutató Intézet vezetésével, más németországi tudományos intézmények támogatásával készült.

(Forrás: allaboutfeed.net)