Sokba kerülhet a lakosságnak, ha kiszorul Magyarországról a Lidl és az Aldi

Olyan változások jöhetnek az élelmiszeriparban, amik a magyar mezőgazdaságra is nagy hatással lesznek. Magyarország miniszterelnöke, Orbán Viktor 2010-ben 4 olyan szektort jelölt meg nemzetgazdasági stratégiai jelentőségűnek minősítve, ahol az volt a cél, hogy a magyar tulajdoni arány mindenképpen haladja meg az 50 százalékot. Ezek a területek: az energiaszektor, a bankszektor, a média és a kiskereskedelem. Azért szükséges a többségi tulajdon elérése, mert a magyar mezőgazdaság és az élelmiszeripar sikeressége azon is múlik, milyen mértékben fogadják be a kereskedők a hazai termékeiket.

A Penzcentrum.hu és a G7 cikkei alapján az ATV írt arról, hogy Orbán Viktor miniszterelnök a Gazdasági Évnyitón kijelentette, hogy 2010 óta ezen a területen nem tudtak javulást felmutatni. A magyar többség megvalósítását sokkal inkább a külföldi láncok adminisztratív visszaszorításával lehet elérni – idézték a politikust a források. Az elképzeléseket ugyanakkor beárnyékolja a három német diszkont (Aldi, Lidl, Penny Market) népszerűsége. Ráadásul a forgalom tekintetében is jelentősen jobban teljesítenek, mint a magyar élelmiszerláncok. 2016-ban például négyszeres volt ez az arány a külföldi láncok javára, mára azonban ez a magyar oldal szempontjából negatívan változott. Most már legalább hatszoros a különbség. A magyar láncok 3 év alatt nem tudták növelni az egy boltra jutó kiskereskedelmi árbevételüket. Annak ellenére sem, hogy az élelmiszerpiac bővült, és az árak is emelkedtek- írta a cikk.

Agrárkonferencián jött a bejelentés a célokról

A magyar vásárlók többsége továbbra is brit vagy francia hipermarketbe, német diszkontba és osztrák hátterű szupermarketbe jár. Lázár János mezőhegyesi ménesbirtokért felelős kormánybiztos (azóta a vidékfejlesztési kormánybiztosság egyik vezetője is) egy tavaly december elején szervezett agrárkonferencián szó szerint azt mondta, a kormány jövőbeli tervei között szerepel a külföldi kiskereskedelmi láncok kiszorítása, amihez nyíltan protekcionista politikát fognak folytatni. Fontos kérdés, hogy a vásárlók szempontjából milyen terhet ró majd a háztartásokra a külföldi diszkontláncok esetleges kiszorítása. 

Tesztvásárlás

Egy találomra kiválasztott magyar lánc üzletében (Príma) elvégzett "szokásos" bevásárlás árai jelentős különbséget mutattak az Aldi vagy Lidl üzletekhez képest. Azt már most látni, hogy egy Aldi vagy Lidl üzletben elköltött nagybevásárlás 15-16 ezer forintot tesz ki, míg egy magyar lánc esetében ez már 18 ezer forint feletti összeget jelent - számolt be róla a portál a Pénzcentrum tesztvásárlása alapján.

Drágább lehet, ha összejön

A kiskereskedelemben alapvetően befolyásolja a hatékonyságot a méret. Vagyis amíg a magyar láncok beszerzései meg sem tudják közelíteni a nemzetközi mennyiségeket, addig nem látszik esélye annak, hogy felvegyék velük a versenyt. Ehhez legalább regionális terjeszkedésen, vagy nagy regionális, határokon átnyúló beszerzési társulásokon keresztül vezethetne az út - írták. Másrészt, amint azt példa is mutatja, a hatékonyságbeli különbség ebben az esetben a fogyasztó pénztárcáján is azonnal meglátszik. A portál szerint, amennyiben elüldözik a hatékony szereplőket, akkor a vevőkkel, azaz a lakossággal kell megfinanszíroztatni az ebből adódó magasabb árakat.