Sárgadinnyéből 20 ezer, görögdinnyéből 200 ezer tonnás magyar termést várnak

Mintegy 500 hektárnyi termőterületen nagyjából 20 ezer tonna magyar sárgadinnye betakarítása várható a szedési időszakban - derült ki a legnagyobb hazai sárgadinnye-termelőnek számító cégnél rendezett sajtótájékoztatón. A Dunavecsén tartott eseményen elmondták, hogy a sárgadinnye minőségével kapcsolatban egyelőre nem lehet ok panaszra. A termelők megtették a szükséges növény-egészségügyi intézkedéseket, így a növények és a termések is szépen fejlődtek a fóliasátrakban és a szabadban is. A 4800 hektár görögdinnye-termőterületről 200 ezer tonna termést várnak. Ilyen lesz a 2019-es dinnyepiac.

Az előrejelzések szerint idén mintegy 40 tonnás hektáronkénti terméshozam mellett körülbelül 20 ezer tonna sárgadinnye betakarítása várható hazánkban – mondta Mártonffy Béla, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Kertészeti és Beszállítóipari Osztályának elnöke a Roszik Dinnye Kft. területén megtartott tájékoztatón. A termésbecslési adatok és a vetőmag-értékesítés adatai egyaránt azt igazolják, hogy az elmúlt 3-4 évhez hasonlóan idén is közel 500 hektáron termesztenek sárgadinnyét Magyarországon. Ezek nagyjából harmada Bács-Kiskun, további harmada pedig Békés és Csongrád megyékben található. A termőterület tizedével Tolna és Veszprém megye rendelkezik, a többi területen jellemzően erősebb görögdinnye-termelés mellett találhatunk szórványosan sárgadinnyét – tette hozzá az osztályelnök.

Magyarországon jellemzően a sárgadinnye 2 típusának termesztése folyik

Az enyhén gerezdelt héjú, erősen sárga húsú kantalup a termelés közel 90 százalékát adja, a többit a zöld húsú Galia teszi ki. A dinnyepiac tapasztalatai alapján a fogyasztók egyre jobban keresik és vásárolják a jobb minőségű, édesebb, zamatosabb sárgadinnyét. Az áruházláncok logisztikája és a fogyasztói igények változása miatt a vásárlók az egyre kisebb méretű gyümölcsöket részesítik előnyben, így inkább a 1,5 kg körüli termést választják a 2,5-3,5 kg-os helyett.

A sárgadinnyét jellemzően a belföldi piacra termelik, így az export tekintetében sokáig nem volt számottevő a forgalom, azonban 2015-ben 23, majd 2017-ben már 236 tonna magyar sárgadinnye talált vevőre Romániában és Szlovákiában. Az utóbbi időben pedig Ausztria, Csehország, Lengyelország és Németország is csatlakozott a magyar sárgadinnye vásárlóihoz. Ez a szám még mindig jóval kevesebb, mint a görögdinnyénél, és mint amennyi a környező országok igénye lenne. A 30 ezer tonnás hazai sárgadinnye-fogyasztás harmada importból származik.

A sok eső miatt kicsit csúszott a növények fejlődése

A májusi, csapadékban gazdag időjárás miatt a növények fejlődése kissé lelassult, ami 2 hét csúszást eredményezett. Göcző Mátyás, a Magyar Dinnyetermelők Egyesületének elnöke a görögdinnyét illetően elmondta: a tavalyi időjárási és piaci viszontagságok miatt 2018-ban az átlagosnál kevesebb, 160 ezer tonna görögdinnye termett Magyarországon. Ennek eredményeképp átrendeződött a 4800 hektáron folyó hazai termelés. A termőterület a Békési termőtájon a korábbi években megszokott 1800 hektárról 1500 hektárra esett vissza, a legkésőbb termést adó Szabolcsi termőtájon viszont már több mint 2000 hektáron termesztenek dinnyét. A Baranyai, a Jászság-Hevesi és a Tolnai termőterület nagysága érdemben nem változott.