Rovarok és algák a sertés és baromfi helyett – így nézhet ki az asztalunk évtizedek múlva

Sokat hallani a népességszám folyamatos emelkedéséről és az ebből adódó problémákról. Az egyik legnagyobb gond az élelmezéssel lehet, ezért új alternatívákat kell találni az állati fehérjeszükségleteink kielégítésére. Bajban az állattartók, ideje megszeretnünk a halakat!

Drasztikusan növekvő népesség és hasonló mértékben csökkenő erőforrások. Nem kifejezetten olyan jövőkép, amire vágyunk. Pedig a legtöbb prognózis ezt a jövőt rajzolja elénk. Az pedig csak hab a tortán, hogy a mezőgazdaság is nagymértékben felelős az üvegházhatású gázok kibocsátásáért. Mi lesz akkor, ha fokozni kell a termelést, hogy minden éhes szájat el tudjon tartani az ágazat?

Szakértők szerint a leginkább környezetszennyező állattartó ágazat a hatékonyság javításával akár 40 százalékkal is csökkenteni tudja a mérgező gázok kibocsátását. Kérdés, mennyire megoldható ez a feladat, miközben a kereslet dinamikusan növekszik az állati termékek iránt és így egyre többet és többet kell termelni.

Az állattenyésztés rendkívül sok mérgező gáz kibocsátásáért felelős

Pedig a jövőben nem várható az állati termékek fogyasztásának visszaszorulása, sőt! Már most érezhető a tendencia, miszerint fokozatosan növekszik az életszínvonal és így a fogyasztáson belül egyre nagyobb százalékot tesznek ki az állati eredetű termékek. A piacesprofit.hu információi szerint 1000-2000 USD egy főre jutó GDP mellett az energiaszükséglet csupán 3-5%-át fedezik állati termékek fogyasztásával, addig 11 ezer USD GDP/fő felett már ennek a tízszeresét, a fogyasztás mintegy harmadát teszik ki az állati eredetű fehérjék.

Megduplázódott a húsfogyasztás, ideje megszeretni a halhúst

50 év alatt szinte megduplázódott az egy főre jutó húsfogyasztás a világon. Míg 45-50 évvel ezelőtt átlagosan 20 kg körüli húst fogyasztott el egy ember, addig jelenleg már 40 kg-ot fejenként évente. Várhatóan ez a folyamat nem fog megállni. 2050-re már 44 kg húst fognak fogyasztani a fejlődő országok lakói, míg a fejlett országokban 94 kg/fő éves húsfogyasztással lehet számolni. Közben a tejtermékek fogyasztása 78, illetve 216 kg/főre emelkedik 44, illetve 202 kilogrammról.

A halhús húzhatja ki az emberiséget a slamasztikából?!

Több alternatíva is létezhet a növekvő állati fehérje igény kielégítésére. Sokan a rovarok fogyasztására esküsznek, esetükben ugyanis alacsony takarmány és víz felhasználással nagy mennyiségű élelmiszer előállítása is megoldható. További alternatíva lehet a műhús, valamint az algák és hínárok fogyasztása, bár utóbbi még vitatott a szakemberek körében. Ugyanis a hínárok és az algák sok káros anyagot is elraktározhatnak magukban.

Az akvakultúrában is van potenciál, nem véletlenül kezdték rohamtempóban fejleszteni a halgazdaságokat. A fejlődő világ fehérjeszükségletének mintegy 40 százalékát fedezi a halhús, a fejlesztéseknek köszönhetően ez az arány jelentősen meg fog ugrani. Ideje hát megszeretni, többek között az lehet a jövő legfontosabb állati eredetű fehérje forrása.

Emellett a termelés, feldolgozás és szállítás hatékonyságát is növelni kell, mert jelenleg a teljes megtermelt élelmiszer fele a szemétben végzi minden évben.