Rekord halfogyasztás a világon: egyre bővül a haltermelés, ami gondokkal is jár

20,5 kilogrammal rekordot döntött tavaly az egy főre jutó globális halfogyasztás. A haltermelés 2030-ban elérheti a 204 millió tonnát is, ami éves alapon 15 százalékos bővülést jelent 2018-hoz képest. Ezen belül nőni fog az akvakultúra jelenlegi 46 százalékos aránya – derül ki az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) új “A halászat és akvakultúra helyzete a világban” 2020-as kiadványból. Mindezekkel együtt a halfogyasztás is tovább nő. A halak élelmezésben és táplálkozásban játszott kiemelkedő szerepének erősítéséhez elengedhetetlen a haltermelés fenntartható fejlesztése és a hatékony halgazdálkodás.

A halak és a halászati termékek nem csupán a legegészségesebb ételek közé tartoznak, de a környezetterhelésük is alacsony – mondta a FAO főigazgatója. Csü Tung-jü szerint sokkal hangsúlyosabb szerepet kellene játszaniuk az élelmezésbiztonságban és a táplálkozási stratégiákban. Kiemelte, hogy egyre több bizonyíték mutat a hatékony halgazdálkodás szerepére a halállomány növekedésében, amelynek hiányában veszélybe kerülhet a terület hozzájárulása az élelmezésbiztonsághoz és az emberek megélhetéséhez. A fenntarthatóság hiányának oka azonban összetett és célzott megoldásokat igényel.

A halászat mértéke a halászati területek több mint harmadán meghaladja a fenntartható szintet, ami nem csak, hogy túl magas, de javulás sincs ezen a téren. A legjelentősebb halfajok esetében javul a fenntarthatóság - írja a FAO jelentése. A tonhal halászata 2018-ban volt a csúcson, amikor 7,9 millió tonnát fogtak ki belőle – ennek kétharmada már biológiailag fenntartható szinten kerül kihalászásra. Ez 10 százalékos növekedést jelent két év alatt.

A COVID-19 koronavírus-járvány

Bár a FAO-jelentés még a koronavírus járvány kitörése előttről származó adatok alapján készült, nagyban segíti a szervezet szakértőit a jobb és szakmailag megalapozott döntésekben és megoldásokban a halászat és akvakultúra területén. A szektor egyébként az anyag szerint a járványhelyzetet legnagyobb vesztese. A halászati szektor a korlátozások és a munkaerő hiánya miatt ugyanis akár 6,5 százalékkal is zsugorodhatott – olvasható a kiadványban.

A nemzetközi szállítmányozás zavarai főleg az exportra szánt haltermelést érintették, míg a turizmus és vendéglátás szektor leállása drámai hatással volt sok halfajta piacára. Igaz ez még akkor is, ha a hosszabb eltarthatóságú, fagyasztott, konzerv, pácolt és füstölt halak eladása stabil maradt. A Földközi- és a Fekete-tenger térségében a kisüzemi halászok 90 százaléka volt kénytelen szüneteltetni a tevékenységét a felvevőpiac megszűnése miatt, amit gyakran súlyosbított az árak csökkenése.

Számok, adatok, információk

A 244 oldalas FAO-jelentés számos adattal szolgál a halászatról halfajok, régiók és éghajlat szerinti lebontásban, illetve hogy vadon fogott vagy termesztett halról van-e szó - írta a szervezet anyaga alapján az Origo.

• A szardínia a legjelentősebb tengeri halászott fajta, amelyet a tőkehal és a csíkoshasú tonhal követ. A belvízi halászat – ami sok élelmiszerben szegény országnak jelentős élelemforrás – 12 millió tonna mennyiségével rekordot döntött.
• A halfogyasztás átlagosan az állati eredetű fehérjefogyasztás hatodát fedezi, de ez akár 50 százalék fölé is kúszhat egyes országokban, mint Banglades, Kambodzsa, Gambia, Ghána, Indonézia, Sierra Leone és Srí Lanka.
• A 2018-as teljes globális haltermelés mennyiségét 179 millió tonnára becsülik, értéke 401 milliárd dollár. Az emberi fogyasztásra szánt hal 52 százaléka akvakultúra termelésből származik.
• Messze a legjelentősebb termelő Kína, a magasan fejlett akvakultúra szektorának köszönhetően. Az ország több halászati terméket termelt, mint a világ többi része 1991 óta összesen.
• Az akvakultúra szektor bővülése alacsonyabb ütemben bár, de folytatódni fog, növelve az arányát a fogyasztásban és a kereskedelemben is.

A halászat és akvakultúra helyzete a világban jelentés számokban

• A globális haltermelés 2018-ban: 179 millió tonna
• Tengeri halászatából származó fogás: 84,4 millió tonna
• Édesvízi halászatból származó fogás: 12 millió tonna
• Akvakultúrából származó fogás: 82,1 millió tonna
• Ebből emberi fogyasztásra szánt mennyiség: 156 millió tonna

• A halászat és akvakultúra elsődleges értékesítési értéke 2018-ban: 401 milliárd dollár
• Ebből az akvakultúra részaránya: 250 milliárd dollár
• A halászatban és az akvakultúrában foglalkoztatottak száma: 59,5 millió fő, közülük 14 százalék hölgy

A legtöbb halászattal és haltenyésztővel rendelkező régió: Ázsia (85 százalék)

• A legnagyobb flotta Ázsiában található (3,1 millió hajó, vagyis a teljes hajóállomány 68 százaléka)
• A 12 méternél hosszabb motoros hajók aránya: 82 százalék
• A nemzetközi kereskedelembe kerülő hal a teljes termelésen belül: 38 százalék

A teljes halexport értéke: 164 milliárd dollár

A világ legnagyobb haltermelője és exportőre: Kína

Nettó halexportőr térségek: Óceánia, Latin-Amerika és a Karib-térség, Ázsia fejlődő országai

• A világ legnagyobb hal- és haltermékpiaca: az Európai Unió.
• Második: az Egyesült Államok;
• Harmadik: Japán.

A leginkább fenntarthatatlan módon kezelt halászati régió: a Földközi- és a Fekete-tenger (62,5 százalék túlhalászott halállomány), a Csendes-óceán délkeleti része (54,5 százalék), az Atlanti-óceán délnyugati része (53,3 százalék)

A belvízi halászat legjelentősebb folyói: Mekong, Nílus, Iravádi, Jangce folyó.