Október: itt a birsalma szezonja

A hazai kertek kissé mostoha sorsú gyümölcse a birsalma. Sokan nem ismerik, így nem érdektelen feleleveníteni, mire jó, hogyan kell szedni, és mire érzékeny? A szezon megérkeztével összefoglaltuk, mit érdemes tudni róla.

Zajlik a birsalma szezonja

Szeptember végétől november közepéig szedhető a birsalma, így októberben még javában tart a szürete. A pontos érettségét elég nehéz megállapítani, mert csak leszedés után, utóérlelve puhul meg valamennyire. Onnantól kezdi ontani fűszeres illatát. Bokor- vagy fatermetű fajtái vannak. A birsalma igen változatos, ősi gyümölcsünk. Kedveli a meleget, ezért ott érdemes ültetni, ahol a szőlő is megterem.

Itt a birsalma szezonja - hogyan védje meg a gyümölcsét?

A feldolgozás formájától függetlenül, mind a modern, mind a hagyományos konyha felhasználja a gyümölcsöt. A kortárs konyhaművészetben éppen a birsalma újrafelfedezése zaljik, és nagy népszerűségre tett szert pálinka alapanyagként is. Házikertben pedig még dísznövénynek is beillik.

Magyarországra valószínűleg római közvetítéssel került, a XIV. századból is találtak róla írásos emléket - írja a Magyar Mezőgazdaság oldala.

A birsalma szépsége miatt a kertekben dísznövénynek is beillik. A nagy, sötétzöld, molyhos leveleivel és aranysárgára érő, alma alakú gyümölcsével ékesíti a kertet is (bár ismert a birskörte is). Kimondottan későn virágzik. Tápanyagigénye hasonlít az almáéhoz, de a túl sok nitrogéntől könnyen húsbarnulás fordulhat elő. A téli fagyokra érzékeny, ezt a fajtaválasztásnál figyelembe kell venni. A talaj magas mésztartalmát sem kedveli, de a mai alanyhasználattal ez a tulajdonsága orvosolható. A BA-29, az Adams és az Eline alanyok jó mésztűrő képességűek, erős növekedésűek és a téli fagytűrésük is jobb a Nyugat-Európában leggyakrabban használt EM-A birsnél.

Két betegség veszélyezteti igazán

Virágzáskor két kórokozóra kimondottan érzékeny. A monília és a tűzelhalás a növény legnagyobb kártevői. A birset fertőző moníliafaj (Monilinia linhartiana) a levelet és a hajtást is megbetegíti, de a terméskezdeményre a legveszélyesebb. A levélen a levélnyéltől kiindulva ék alakú barnulás, elhalás alakul ki, a felületén pedig szürkésfehér bevonat képződik. A fertőzött hajtás a rajta lévő levelekkel együtt hervad, lankad, végül elszárad.

A gyümölcskezdemények aztán elbarnulnak, összeaszalódnak, és lehullanak. Rajtuk a moníliákra jellemző penészpárna nem alakul ki. Később az érésben lévő gyümölcsöt már a Monilinia fructigena fertőzi, hasonló tünetekkel.

A két veszélyes betegség könnyen összetéveszthető, de a birsmonília okozta hajtáshervadásnál a levelek vörösesbarnára színeződnek, a tűzelhalásnál feketésbarnára, és csapadékos időben  a baktériumnyálka is megjelenik a hajtáson. A tűzelhalás kórokozója (Erwinia amylovora) meleg, párás, nedves idő esetén szinte az egész tenyészidő alatt veszélyezteti a birset. Meleg időben a fertőzéshez csapadékra sincs szükség, elég a hajnali harmat, illetve nyári viharok, jégverés.

A tűzelhalással szemben létezik ellenálló birsalma is, de biztosat csak a kipróbálásuk után lehet mondani. Mindenesetre a fajták fogékonysága a betegségre nagyon eltérő. Ezzel együtt nagyon fontos rendszeresen átvizsgálni az ültetvényt a birsszezon előtt is, és minél hamarabb eltávolítani a fertőzött részeket.

A birsmonília ellen már kora tavasszal el kell kezdeni a védekezést az engedélyezett szerek egyikével. A Szent István Egyetem Kertészettudományi Kar Növénykórtani Tanszékén végzett vizsgálatok szerint az első permetezést már a hajtásnövekedés elején végre kell hajtani. Ezt meg kell ismételni rózsaszínbimbós állapotban, sziromhullás után, valamint a gyümölcsnövekedés kezdetén.

Ellenálló német fajta

A Cydora Robusta egy védett német fajta. Rendkívül ellenálló a birsalma termesztése során fellépő, legnagyobb kockázatot jelentő tűzelhalással szemben. A hajtások vége ugyan megfertőződhet, de 8-10 cm után kialakul egy elzáró réteg, ami nem engedi a fás részig jutni a fertőzést. Így a fákat a betegség következtében nem kell erősen csonkolni.

Fiatalon erős, később közepes növekedési erélyű. Október elején-közepén szedhető, a gyümölcs októbertől novemberig fogyasztható. Körte alakú, éréskor szép, sárgára színeződő, intenzív illatú birsfajta. Húsa erősen aromás, színe krémsárga. Héja közepesen vastag, enyhén molyhos. Korán termőre fordul, rendszeresen és bőven terem. Nemesítője szerint öntermékeny, így porzófajta ültetése nem szükséges. Felhasználása sokoldalú, készülhet belőle pálinka, lekvár, vagy birsalmasajt. Erwiniával, levélfoltbetegségekkel és Botrytissel szemben nagyon jó az ellenállósága, a Monilinia fructigena viszont fertőzheti a gyümölcsöt.