A lengyel alma mindent visz – nincs kegyelem a cseh gyümölcsnek

Óriásit esett az alma ára novemberben a cseh boltokban, de ez a gyümölcs elsősorban lengyel importból származik.A cseh piacra zúduló lengyel importalma miatt az áruházak olcsón kínálják a gyümölcsöt, így az alma nem tart lépést az élelmiszerárak drasztikus emelkedésével. Az alacsony árak és a veszteséges termesztés miatt a cseh gazdák pedig a termőterület további csökkentését tervezik.

Csehországban idén az almatermés várhatóan meghaladja a 130 ezer tonnát, ami az előző négy év legjobb termésének számít, de már most vannak olyan hangok, hogy a hazai termelők inkább a fákon hagyják a gyümölcsöt.

A fogyasztói ár bő 50%-kal csökkent

Ez nemcsak azért probléma, mert az alma a legnépszerűbb gyümölcs Csehországban, hanem azért is, mert míg októberben még átlagosan 35,4 korona (600 Ft/kg) körül volt a fogyasztói ár (már ez is 2%-kal alacsonyabb a tavaly októberi átlagárnál, és 10%-kal alacsonyabb a 2020-as októberi átlagnál), november elejétől-közepétől 15-20 korona (250-340 Ft/kg) közötti áron kínálják a pultokon az árut a vásárlóknak. Csehországban a Statisztikai Hivatal hivatalos adatai szerint az októberi infláció 15,1% volt, de az élelmiszer-infláció sokkal magasabb, 25,1% – ehhez képest az alma fogyasztói ára bő 50%-kal csökkent.

Martin Ludvik, a Cseh Gyümölcstermesztők Szövetségének elnöke szerint az orosz piac 2014-es lezárása már egy figyelmeztető jel volt, de igazából az ukrán háború kitörése óta zárultak le a keleti piacok Lengyelország előtt. Így a belorusz szállítások is leálltak.

Ludvík szerint innentől datálható, hogy a korábban keletre tartó lengyel alma az európai piacon ragadt. Ezt a kiskereskedelmi láncok árnyomásként alkalmazzák a hazai termelőkkel szemben. Ezért a láncok nem hajlandók olyan árat fizetni a cseh gyümölcstermesztőknek, ami ténylegesen fedezné a megemelkedett termelési költségeket, olyan helyzetben biztos nem, amikor almafelesleg van a piacon.

De Ludvik szerint ebben az a szomorú, hogy igazából ez csak Kelet-Európára igaz: „Nincs egységes uniós piac, mert a nyugat-európai országok egyszerűen nem engedik be a lengyel almát a saját piacaikra.”

Hiába kaptak állami támogatást, sokan le sem szedték az almát  

A cseh gyümölcstermesztőket hatalmas veszteségek fenyegetik az alacsony árak és a tároláshoz szükséges energia drágulása miatt. A bizonytalan kilátások miatt már az idei szüret során is előfordult, hogy sokan le sem szedték az almát, hiába kaptak idén az év elején összesen 100 millió korona állami támogatást a 2021-ben betakarított gyümölcsök tárolására (ez hektáronként 18 ezer koronának, azaz 305 ezer Ft-nak felelt meg).

Ludvik szerint tavaly még 13 ezer hektár intenzív gyümölcsültetvényt tartottak nyilván Csehországban, az idén ez már 6%-kal, 12 225 hektárra csökkent, és ha a jelenlegi trendek folytatódnak, nem lenne meglepő, ha ezen a télen kivágnák a még művelt ültetvények tizedét. Ez azt jelenti, hogy jövőre 11 ezer hektárnyi cseh ültetvényterülettel lehet számolni, míg 1989-ben még 23 ezer hektáron folyt gyümölcstermesztés az országban.

(Forrás: FruitVeb)