Nem válogatnak a levéltetvek

Fura szerzemények a levéltetvek. Érdekes és csodálatra méltó lények, kár, hogy sokféle haszonnövényen lakmároznak, s ennél is nagyobb baj, hogy e parányok veszedelmes, a növények szerveire, életére törő vírusokat is terjesztenek. Ha terjedésüket megakadályozni nem is lehet, valahogyan kedvüket kellene venni, hogy ne kedvenceiken telepedjenek meg. Főleg idén, hogy az enyhe tél rájuk sem volt veszélyes. Czauner Péter, a Kapanyél szerzője foglalta össze a tudnivalókat cikkében.

Mielőtt a kertben vad lemosó permetezésbe kezdenénk, érdemes a barikád túloldalán nyalakodó és szívogató tetűseregről többet megtudni. Aki mélyebben szeretne a témában elmélyedni, annak ajánlhatom Basky Zsuzsanna e témában írt nagyszerű tudományos munkáját.

A légies őszibarack-levéltetű nem válogatós; gazdanövénye lehet az uborka, tök, görögdinnye, spárga, bab, répafélék, brokkoli, káposzta, zeller, kukorica, padlizsán, saláta, mustár, zöldborsó, paprika, burgonya, paradicsom Fotó: kapanyel.blog.hu

Szerencsénkre nem vagyunk teljesen kiszolgáltatottak, hiszen a tudomány már sok mindenre fényt derített. Például ahhoz, hogy megtudják, miként szívogatja a növényt – biztos nem a remegős kezűek – folyékony ezüst ragasztócseppel húszmikronos arany elektródát rögzítettek a levéltetű torához, a másik elektródát pedig a tápláléknövény talajához. Az úgynevezett behatolásmérő által gerjesztett műszer rezdüléseit figyelők rájöttek, hogy a vizsgálat előtt kiéheztetett levéltetű, nem ront a levélnek, mint borjú az anyjának. Előbb apróbb tapogatással, szívogatással szomját oltja, majd csak később lát hozzá a több szakaszos táplálkozáshoz. E leskelődés nem volt öncélú, mert arra derített fényt, mikor és milyen körülmények között jutnak be a tetű nyálából a vírusok.

Ha már a nyálnál tartunk: a levéltetű garatszivattyú és nyálmotorja pumpálja a növényi nedveket a teleszkópos szipókából a táplálékcsatornába. Ez semmi az érzékeléshez és a szaporodáshoz képest! A rövid életű, apró rovaroknak rendkívül fontos tudni, mikor és hol vannak, ezért nemcsak fényt - és részben (levél)alakot is - érzékelő szemük, szaglásuk és ízlelésük révén viszonylag pontosan tudják, melyik hetében jár a nyár, milyen növényen vannak.

A leanderek gyakori lakója az Aphis nerii Fotó: kapanyel.blog.hu

Az egy szezonban több generációt is megélő tetűrokonság a rügyek tövén megbúvó tojásokból előmászó lárvákkal kezdi a szezont, ezekből olyan ősanya lesz, akinek nem kell tetűurakra várni, mert szűznemzéssel szárnyatlan elevenszülő leánynemzedéket hoz világra. Ezek azután az egész szezonban, egymást követve több nemzedékkel árasztják el a környezetet.

A hangyák gyűjtik a felületesen emésztő tetvek mézgacseppjeit Fotó: kapanyel.blog.hu

Ugyanannak a fajnak vannak szárnyas és szárnyatlan egyedei is. A szárnyatlanok mozgása korlátozott ezért helyhez kötöttek, a szárnyasok virgoncabbak. Rájuk akkor van szükség, ha valami – pl. a növény elpusztulása, tápláléknövény-váltás – miatt költözni kell. A levéltetűszezon a tojásrakó nőstény megjelenésével fejeződik be. Ők akkor kelnek életre, ha anyjuk vaksi szemeivel látja, közeleg az ősz, mert rövidülnek a nappalok és a növények nedvei is változnak, hiszen azok is a télre készülnek. Ekkor már ivaros hímet is szülnek, akik révén pompás, a vad teleket is túlélő tetűtojásokat lehet a rügyek tövében elhelyezni.

A zöld színű zöldborsó-levéltetű (Acyrthosiphon pisum) nagyon ügyes, mert szárny nélkül is képes gyorsan közlekedni. A levélről leugró tetű mindig ragadós lábával lefelé érkezik az alatta lévő levélre Fotó: kapanyel.blog.hu

Kártételükkel most nem is foglalkozunk, inkább gyérítésükkel. A levéltetvek körül kialakult táplálékláncban vannak olyan ragadozók, amelyeknek nagy csemege a levéltetű. Ilyenek a katicabogarak, zengőlegyek, zöld és barna fátyolkák, virág-, mezei-, tolvajpoloskák és valódi fülbemászók. Egy katicabogár lárvaként 300-800 és kifejlett állapotban 1000-2500 levéltetűt fal fel. Nem sokat kockáztat, amikor a lassan mozgó tetveket lerohanja és felfalja. Náluk azonban lényegesen hatékonyabbak a levéltetűrontó fürkészek, (Aphidiidae). Több fajukat, mint természetes növényvédelmi fegyvert be is vetik.

A fátyolka lárvája 800 tetvet is felfalhat Fotó: kapanyel.blog.hu

Állandóan harcolni kell a tetvek ellen, mert, ha megtelepedtek, sok kellemetlenséget képesek okozni. Ki-ki ízlésének megfelelő fegyvert választhat ellenük. A vegyszerek közül többféle hatásmechanizmusú jöhet számításba, olyan, amelyik a tojást olajjal vonja be, ezért mielőtt kikelne, megfullad. A másik szer a tetűhöz érve pusztítja el, de van, amelyik az étken keresztül mérgez, vagy éppen jóllakottság érzését kelti. Másféle, amelyik a zsenge tetvek külső takaróját nem hagyja megszilárdulni.