Nem lehet elég korán kezdeni - a kukorica és a napraforgó nitrogéntrágyázása és startertrágyázása

Április és május első fele kapás kultúráinkban a vetés ideje. A szezont a napraforgó kezdi majd szorosan követi a kukorica. Nem lehet elég korán kezdeni a felkészülést! A feladat már csak azért is kihívás, mert mintegy 1,7 millió hektárt kell elvetni és a vetés előtt a nitrogént és - ha nem jutott rá idő, akkor még - az NPK készítményeket is kijuttatni. A korszerű, intenzív, nagy termésre képes kukorica- és napraforgóhibridek tápanyagigénye jelentősen meghaladja a korábban köztermesztésben lévő fél-intenzív hibridekét, illetve fajtákét. Ezért a spórolás komoly terméskieséssel járhat, különösen, ha pont a nitrogénkijuttatást fogjuk vissza.

A nitrogénnek már a fejlődés korai szakaszától (2-4 leveles állapottól) kell a növény egyre növekvő igényéhez igazodva rendelkezésre állnia. Ez a tápelem a vegetatív növekedés motorja! Nem véletlen, hogy még a napraforgóban is talajadottságoktól függően a 4-4,5 t/ha termésekhez a 70-110 kg/ha N hatóanyag kijuttatása ma már teljesen elfogadott. A kukoricában ez gyakran több mint a duplája, hektáronként 140-190 kg, amit 10 t/ha vagy afeletti termésmennyiséghez a növény fel is fog venni! Ne feledjük, a nitrogénhiány, amit a levél csúcsától induló a főér mentén „V” alakban terjedő sárgulás jelez, jelentős kockázatot hordoz magában. A tünetek megjelenésekor már minimálisan 10-15% terméskieséssel számolhatunk, ráadásul minél intenzívebb hibridet termesztünk annál drasztikusabb a nitrogénhiány okozta hozamcsökkenés. A visszafogott nitrogén kijuttatás esetén jelentkező rejtett éhség még veszélyesebb, mert anélkül jelentkezik termésdepresszió, hogy a hiánytünetek láthatóvá válnának. Ha visszatekintünk a múltba, a gazdálkodók nagy része még a 90-es évek elején (amikor foszfor- és káliumtrágyázásra gyakorlatilag alig jutott pénz) sem hagyták el a nitrogéntrágyázást, bár az akkori felhasználás töredéke volt annak, amit növényeink különösen napjainkban a megszokott nagy termésekhez igényelnek.

A stabilitást a nitrogéntrágyázásban ma is a 39% hatóanyag tartalmú Genezis Pétisó (27% N + 7% CaO + 5% MgO) jelenti. Használatával egyszerre valósítható meg a hatékony és környezetkímélő nitrogén utánpótlás. Ugyanis minden talajon, de különösen savanyú vagy savanyodásra hajlamos talajokon (5,5-6 alatti pH esetén) a Pétisó nem savanyítja tovább a talajokat. A Pétisó 228 kg/t talajjavító anyagot, dolomitot tartalmaz, ami a nitrogén mellett hozzájárul a kukorica és különösen a napraforgó jelentős kalcium (24 kg/t) és magnézium (12 kg/t) igényének kielégítéséhez. A dolomit vízben nem oldódik, de különböző savak, mint a talajsavak és gyökérsavak hatására a Pétisóban levő finomra őrölt (20-40 nanométer) dolomitszemcsék vízoldható vegyületté alakulnak, igy a kalcium és a magnézium a növények számára könnyen felvehetővé válik.

A mai modern hibrideknél kiemelt nemesítési cél a korai vethetőség és a gyors korai fejlődési erély. Ezért a vetés előtt kijuttatott és talajba dolgozott nitrogén mellett ne feledkezzünk meg a startertrágyázásról sem. A hűvös tavaszi időjárás, az alacsony talajhőmérséklet következtében a talaj tápanyagszolgáltató-képessége korlátozott (pedig ekkor nagy szükség lenne a talajból könnyen felvehető nitrogénre és foszforra), ami vontatott kelést és lassúbb kezdeti fejlődést eredményez. Ilyenkor a talaj foszforszolgáltató képessége csekély, amit már a 2-3 leveles növény is jelez, (a leveleken antociános elszíneződés jelentkezik). A relatív foszforhiány hatására a kukorica és a napraforgó kezdeti gyors fejlődési erélyét nem tudja kihasználni, sőt az érzékenyebb, kezdeti fejlődési stádiumok elhúzódnak, a növény stresszhelyzetbe kerül, ami óhatatlanul terméscsökkenést okoz. Ezért fontos, hogy mindkét kultúránkat megvédjük a szeszélyes időjárási körülményektől, mint amilyen egy hirtelen bekövetkező lehűlés vagy gyors felmelegedés. A megoldás a mikrogranulált startertrágyázás, melynek lényege az, hogy erőteljes gyökérnövekedést, gyors és egyenletes kelést biztosítunk a csírázó növénynek anélkül, hogy a gyökér közvetlen közelébe a gyökérképződést gátló agyagokat helyeznénk el. A Genezis NP Gold Starter 10:48 mikrogranulátum (1% Zn + 0,1% B + 0,3% Fe) csak a növény számára könnyen felvehető, kiváló vízoldékonyságú tápelemeket tartalmazza. A vetéssel egy menetben a magárokba történő kijuttatására ajánlott dózis 15-25 kg/ha. Használatával felgyorsítható a csírázó növények kezdeti fejlődése. A tápanyag ilyenkor közvetlen a mag mellé kerül, azaz a csírázó növény gyökérzónájába! A célzottan kijuttatott műtrágyával közvetlen a növényeket tápláljuk nem pedig a sorközben kelő gyomokat. A kelést követően felvett nitrogén és foszfor elősegíti a hatékony kezdeti gyökérképződést, melynek következtében javul a növények tápanyag- és vízfelvétele!

Válassza a jól bevált Genezis technológiát!
Genezis Pétisó
és
Genezis NP Gold Starter 10:48 mikrogranulátum

(x)