Nem könnyű a generációváltás a magyar mezőgazdaságban sem

Hosszú évek óta jelent fontos kihívást, hogy elöregedett a magyar gazdatársadalom. A 65 évnél idősebbek aránya 55-60, a 35 évnél fiatalabbaké pedig mindössze 7-8 százalékra tehető. Ez azt jelenti, hogy a generációváltás a hazai agrárium egyik legkomolyabb megoldandó feladata. A számok mögött, a valóság azt mutatja, hogy ez a folyamat egyáltalán nem könnyű és egyszerű. Gyakori eset, hogy nincs kinek átadni a gazdaságot.

Bezerédi Gábor, a Takarékbank Agrárcentrum szakértője írta meg az Agrárszektoron, hogy az elmúlt 2-3 évtizedben a tehetséges második generáció már sokszor a saját útját járja. Ezt vagy az agráriumban teszi, vagy sok esetben inkább más szakmában. Nekik már nem minden vágyuk és tervük a gazdálkodáshoz kapcsolódik. Jobb szeretnének inkább karriert csinálni, mint röghöz kötve folytatni a termelést.

Megfigyelhető egy koncentrációs folyamat, ami a szerző szerint három együttesen fennálló tényező hatására fog felgyorsulni:

• A szakirányú végzettségű, de nem családi gazdaságból induló, vagy felhalmozott vagyonnal nem rendelkező fiatalok eddig nem tudták megfizetni, vagy kivásárolni az egyre drágább földet és a termelőeszközöket. Ebben a kedvezményes hitelkonstrukciókkal és a különböző támogatásokkal elindult egy pozitív változás. Ezt a bank ügyfélkörében is tapasztalják.

• Az agrártechnológiában nagyon gyors fejlődés történik, ami sok költséggel is jár. Azok a vállalkozások lesznek sikeresek, amelyek a legjobban tudják adaptálni ezeket az innovációkat. Ilyenek a talajművelés, a precíziós növényvédőszer- és tápanyag-kijuttatás megoldása vagy a GPS alapú technológia és a robotika. A fiatal gazdák nagyon nyitottak az digitalizációs újításokra és szívesen kísérleteznek is azokkal.

• A COVID-19 koronavírus-járvány hatására az alapanyag és a késztermék ellátási láncok sérültek és még ma sem állt helyre mindegyik. A beszerzés és az értékesítés - ideértve az elérhetőséget és az árakat - kiszámíthatatlanná váltak. Fontos kérdés, hogy a munkaerő miként állhat rendelkezésre és az is bizonytalan, hogy a milyen gyors lesz a visszarendeződés és az mennyire hat a fogyasztásra.

Összefoglalva: az eddigi stabilitást felváltotta a bizonytalanság

A folyamatos alkalmazkodási kényszer a mezőgazdaságban is megjelent és egyre csak erősödik. Vannak, akiknek ez az életforma a lételemük, és hajlandóak átvenni és folytatni a családi hagyományokat, így a gazdaság működése az új kihívások korában is biztosított marad.

A generációváltás néha a tevékenység-változtatással is jár

Azt viszont érdemes megfontolni, hogy bizonyos esetekben a családi vagyon maximalizálása nem a gazdaság örökül hagyásával valósítható meg, hanem éppen az eladásával. Mint minden vállalkozás, egy mezőgazdasági üzem is eltérő hasznot hajt, ha más-más tulajdonos kezében van. Egyebek között a cégvezető rátermettsége, a tulajdonos és a vezetés piaci kapcsolatai, valamint a csoportban lévő más vállalkozásokkal elérhető szinergia (például gépek, vagy tárolók jobb kihasználása) is eltérőek. Ezért könnyen előfordulhat, hogy egy külső tulajdonos számára egyszerűen többet ér a vállalkozás, mint a saját utódoknak. Amennyiben ez a vételárban is érvényesíthető, sokkal jobb befektetési lehetőségek nyílnak meg a fiatalok előtt. Ezzel pedig a hosszú távú családi vagyon maximalizálása hatékonyabban elérhető.