Nem csak az allergiásoknak hasznos a hamis darázsfészek

Számos rovar, így a darázs csípése okozhat allergiás reakciókat. Amikor a méreganyag a szervezetbe kerül, a test idegenként ismeri fel azt, és speciális ellenanyagokat termel ellene. A méregben található fehérje-természetű anyagokkal, vagyis enzimekkel szemben a csípést követően specifikus IgE ellenanyagok termelődnek. Ezek váltják ki az allergiás tüneteket. Egy furfangos találmány azonban nem csak az allergiásokat óvhatja meg a darázscsípés veszélyeitől. A darázsriasztó kas megelőzi a bajt.

Az Allergiaközpont írt arról, hogy a felnőttek 4 százalékában, a gyermekek közel 1 százalékában lehet rovarméreg-allergiával számolni. Méh- és darázscsípés esetén a tünetek kezelése normális bőrreakció fellépésekor szteroid tartalmú kenőcsök, és/vagy antihisztamin alkalmazása gyorsan csökkenti a tüneteket. Nagy lokális reakció, vagy szisztémás tünetek esetén viszont javasolt szakorvoshoz fordulni. Arról pedig már az Agrárágazat írt, hogy egy Magyarországon is kapható új megoldás a megelőzésben segít. Használatával a darazsak a közelbe sem jönnek, ami kíméletes és egyszerű eljárás például a csípés(ek) utáni rovarirtáshoz képest. Fontos ugyanakkor, hogy a megoldás már meglévő darázsfészekkel szemben hatástalan, azt előbb el kell távolítani.

A Magyarországon honos repülő rovarok közül a legtöbb problémát a darazsak okozzák, mivel víz- és élelemszerzés céljából gyakran megjelennek az emberi környezetben. A csípésük minden esetben fájdalmas, és akár életveszélyes is lehet. Ugyanis a szúrásukra akkor is allergiás lehet valaki, ha korábban nem tapasztalt magán ilyen reakciót. A darázshelyzet akkor is veszélyes, ha valaki nem allergiás a csípésre, de például beleiszik egy olyan felbontott italba, amelynek tartalma bevonzott egy darazsat – mondta a darázsriasztó zsákot is forgalmazó Agrosol 2000 Kft. ügyvezetője, Péter István.

Előbb kell kitenni, mint hogy betelepülnének

A megoldás egy olyan darázsriasztó kas, amely megakadályozza, hogy a darazsak annak közelében rakjanak fészket vagy keressenek táplálékot. A speciális mintázatú és formájú, darázsfészket imitáló eszközt jól látható helyre kell felakasztani a védendő területen. A darázsriasztó kas hatásmechanizmusa az állatok fészekvédő reflexén alapul. Eszerint a darazsak elkerülik azokat a helyeket, ahol már van egy rivális kolónia, ezért az „ellenséges” fészek látványa visszafordulásra készteti azokat az egyedeket is, amelyek távolabbról érkeztek a nagyjából 15 méteres, védett körzetbe. A megoldással így nem utólag, hanem megelőzve lehet védekezni a darazsak ellen.

Csapdák, irtás, védekezés

A darazsak főként az emberek jelenlétében zavaróak, egyébként hasznosak. Amennyiben nem bolygatják őket, ártalmatlanok is, ezért nem cél az elpusztításuk – mondta az ügyvezető. A darázsirtószerek többnyire a fészkek és a benne lévő darazsak elpusztítására szolgálnak. Ezek azon túl, hogy nem garantálják a teljes sikert, megfelelő szakértelem és védőöltözet nélkül veszélyesek is lehetnek. Ráadásul irtószer-tartalmuk miatt nem lehet őket bárhol és bármikor használni. A szintén elterjedt csapdák pedig még vonzzák is a rovarokat. Így a darazsak akkor is állandóan jelen vannak, ha egyébként nem lenne okuk arra. A darázsriasztó kas abból a szempontból is kevésbé káros a környezetre, hogy nem termel folyamatosan hulladékot. Nem tartalmaz környezetre veszélyes anyagot, időjárásálló anyaga pedig akár több évig is használható és nem pusztítja el, csak távol tartja az állatokat. A társas darazsak tavasszal kezdik el építeni a fészküket, ezért a március-április a legjobb időszak a darázsriasztó kas kihelyezésére. Ezáltal eleve nem telepszenek meg a közelében. Ezzel együtt később is érdemes alkalmazni, hogy a máshol fészkelő, de közelünkben élelmet kereső darazsak távol maradjanak a kültéri programoktól. Sőt, a cikk szerint a használata darázsirtás után is indokolt.