EU-s pénzt bezsebelve, ritkán vetett, magára hagyott kukoricásban tobzódik a parlagfű. Több millió magyar szenved tőle

A parlagfűről, ami szezonban csak Magyarországon legalább kétmillió allergiás beteg életét keseríti meg, internetes fórumokon előszeretettel olvasni, hogy mennyire hatásos gyógynövény. Aha… Már-már az „istenek eledele”, nem? Hol az igazság?

Jelenleg Magyarország a világ parlagfűvel legfertőzöttebb országa. A növény több mint félmillió hektáron fordul elő tömegesen, jelentős károkat okozva a mezőgazdaságnak, az egészségügynek, az idegenforgalomnak és a teljes magyar gazdaságnak. Hazánkban több millióra, a népesség hozzávetőlegesen harmadára is tehető az allergiások száma, akiknek körülbelül fele a parlagfű pollenjére (is) érzékeny.

De a tünetek fellépése függ a pollenkoncentrációtól, amit pollencsapdákkal mérnek országszerte – közölte a hellovidek.hu  megkeresésére Exner Tamás erdőmérnök, a ParlagfűPollen No Egyesület (PPNE) alelnöke.

A mértékegység a pollenszem/levegő-légköbméter. Egy átlagos allergiás körülbelül 30-nál reagál tünetekkel, ezt heteken keresztül meghaladjuk, a csúcsértékek 1000 felett vannak – tette hozzá az erdőmérnök.

Idén az átlagosnál nagyobb a földek parlagfű-fertőzöttsége

Exner Tamás szerint nehéz még megjósolni, mikor kezdődik idén a parlagfű szezonja. Biztos, hogy a hűvös tavasz miatt később kezdődött a csírázás, így a virágzás is 1-2 héttel el fog tolódni a szokásoshoz képest. A májusi esők miatt idén az átlagosnál is nagyobb a földek parlagfű-fertőzöttsége, ugyanis viszonylag vízigényes növényről van szó.

A virágzás kezdete július elejétől, a kritikus pollenkoncentráció elérése július vége és szeptember közepe között várható – közölte Exner Tamás.

Nő vagy csökken a parlagfű mennyisége hazánkban?

Magyarország a világ legfertőzöttebb országa, mivel nincsen magashegység, sivatag vagy tengerpart, ahova egy allergiás menekülhetne. Mivel a parlagfű már 1-2 évtizede elfoglalta az egész országot, és a Börzsöny 800 m feletti régióiban is jelen van, a mennyisége azóta stagnál. A kisebb ingadozások pedig az aktuális időjárás következményei.

A stagnáláshoz hozzájárul, hogy az ijesztgetésekkel szemben valójában nincsenek átfogó ellenőrzések, így a fertőzött területek kb. 1%-át derítik fel a hatóságok, és intézkedés, közérdekű védekezés ezek töredékén van.

A szakember szerint ennek oka, hogy a probléma kezelésével megbízott agrártárca a gyakorlatban jóval kevésbé az egészségügyi, mintsem az ágazati érdeket tartja szem előtt, ami az EU-s földalapú támogatásokhoz való hozzájutás. Úgy véli, hogy a terepen járó agronómusok is ellenérdekeltek a pluszmunkában, így csukott szemmel járnak a földeken.

Parlagon hagyva – uniós támogatással

Egyre nyíltabban és gátlástalanabbul folyik az államilag támogatott parlagfűtermesztés Magyarországon. Ennek több esetben az lehet a lényege, hogy a földalapú támogatást bezsebelő „gazdálkodó” a legolcsóbb, legsilányabb kukorica- vagy napraforgó-vetőmaggal jó ritkán beveti a szántóföldet, majd azt egész évben magára hagyja, ami a korábbi talajbolygatás miatt néhány hét vagy hónap alatt sűrű parlagfüvessé válik.

Míg a félrenéző hatóságok segítségével élvezi az így megszerzett anyagi hasznot (ami ugye nem fáj senkinek, hiszen az EU-tól ered), addig a környezetében élő honfitársaink szenvednek, és drága, önköltséges gyógyszerekkel kénytelenek enyhíteni az allergiás tüneteiket.

Az ambróziáé volt az úri, előkelő illat

A parlagfüvet népszerűsítők szerint már a régi gyógynövénykönyvek leírják gyógyító tulajdonságait. Ehető, mivel nagyon sok vitamint tartalmaznak levelei, valamint virága és pollenje. Szeretik legelni az állatok is. A 19. század polgári, nemesi szalonjaiban az ambrózia illata volt az úri, előkelő illat. (Azaz a parlagfű, az ambrosia artemisiifolia illata.) Aromaolaját aromamécsesekben hevítették, de lehetett kapni szárított, összesodrott leveleiből készített füstölőt is.

A parlagfű egy ősi, nagyon intelligens növény, sok tekintetben az embernél is intelligensebb. A parlagfűnek az a természetben a feladata, hogy megóvja a földet a kiszáradástól, a szél eróziójától. Ahol parlagon van egy földdarab, ott elszaporodik, hogy megóvja az adott területet. Ahogy megóvta, azután átadja helyét más növényeknek, amelyek az így megóvott talajon már képesek megmaradni, szaporodni. Háborítatlan parlagnál már 4 év alatt 10% alá esik részaránya a növénytársulásokban – olvasható róla az Európai Bizottság elé kerülő előterjesztésben.

A parlagfű mellett lobbizók ugyanis még 2015-ben azzal a kéréssel fordultak a Bizottsághoz, hogy csakis és kizárólag nagyvárosokban lehessen irtatni a parlagfüvet, mert állításuk szerint annak pollenjét a dízelautók által kibocsátott korom teszi allergénné. A szakemberek (orvosok, gyógyszerészek, szakmai szervezetek) tételes cáfolatai azonban kevésbé lettek ismertek, mint maga a felvetés.

Több milliárdba kerül ez nekünk

Exner Tamás, erdőmérnök szerint az, hogy a parlagfű minden betegséget gyógyít (beleértve a rákot is) közveszélyes népbutítás. De, még ha tízezer ember naponta megenne egy-egy teljes tövet, akkor is bőven elegendő lenne belőle országosan 2-3 hektárnyi, amelyet a társadalommal való békés együttélés érdekében célszerű lenne zárt üvegházban termelni – tette hozzá a szakember.

Becslések szerint évente mintegy 10 milliárd forintot tesz ki a parlagfű-allergia kezelésére szükséges gyógyszerek költsége, a kapcsolódó egyéb költségekkel (kieső munkaidő, orvosi ellátás stb.) a nemzetgazdaságot érő kár 30-35 milliárd forint.

Szabad vagy sem parlagfüves termékeket árusítani?

A parlagfű nem gyógynövény, fogyasztása a jelen szakmai információk alapján minden formában kerülendő. Semmiféle tudományos bizonyíték nincsen arra, hogy a parlagfűnek bármilyen gyógyhatása lenne – válaszolta a hellovidek.hu kérdésére a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH).

A parlagfű (Ambrosia artemisiifolia) élelmiszerekben történő felhasználása Magyarországon citotoxikus (sejtmérgező) hatása miatt tiltott. (OGYÉI: élelmiszerekben és étrend-kiegészítőkben alkalmazásra nem javasolt növények listája) Európai Uniós szabályozás alapján az EU Bizottság új élelmiszer katalógusa szerint a parlagfű új élelmiszernek minősül, mely kizárólag az EU Bizottság engedélyével kerülhet forgalomba, amennyiben a vonatkozó, szigorú jogszabályi előírásoknak megfelel. Tekintve, hogy a parlagfű citotoxikus hatását tudományos kutatások igazolják, a forgalomba hozatalt megelőző engedélyezési eljárás különösen lényeges.