Szeretne vízimadarakat ölni?

Az alapvetően jó szándékú emberek sajnos legtöbbször nem tudják, hogy felesleges és veszélyes is a vízimadarak etetése. A szárnyasok akár el is pusztulhatnak emiatt.

A madár- és természetvédelmi hatóságok és szervezetek szerte a világon küzdenek a vízimadarak etetése ellen. Ez az egyik legrosszabb dolog, amit jó szándék címén vadon élő állatokkal tehet.

Nem jó cselekedet a vízimadarak etetése - Fotó: Pixabay, Alain Audet

Az etetés ahelyett, hogy jót tenne velük, tömegesen sodorja veszélybe, betegíti meg és ítéli pusztulásra az állatokat.  A témáról a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) írt részletesen. Az MME oldalán megjelent cikkben arra hívják fel a figyelmet a szakemberek, hogy milyen nehéz helyzetbe kerülnek a vízimadarak azzal, ha etetik őket.

Az énekesmadarak életmódja és túlélési szokásai nagyon eltérnek a vízimadarakétól. Míg az előzőeknél fontos a szükség szerinti etetés, addig a vadon élő társaiknál mellőzni kell(ene).

Miért rossz a vízimadarak etetése?

• a hónapok óta (sok madárnál akár éveken át) tartó, egyoldalú kenyér és egyéb értéktelen “táplálék” diéta megbetegíti a madarakat, ezek egyik formájának külön neve is van (“angyalszárny-betegség”);

• a mesterségesen fenntartott táplálékbőség kikapcsolja a téli túléléshez nélkülözhetetlen vonulási viselkedést;

• növeli a zsúfoltságot, a madarak közötti agressziót és az ebből is eredő sérülésveszélyt;

• önfenntartó életre nem alkalmas területekre is nagy mennyiségű vízimadarat vonz;

• elősegíti a fertőző betegségek terjedését, ami különösen a madárinfluenza kapcsán jelent óriási kockázatot;

• szennyezi a környezetet, növeli a vizek szervesanyag-terhelését és az ebből eredő eutrofizációt (elmocsarasodás);

• növeli a fajok közötti hibridizációt;

• növeli az ember-madár konfliktushelyzeteket;

• a közvetlen fizikai érintkezés ránk, emberekre nézve is veszélyt jelenthet.

Vízimadarak etetése: egyik baj jön a másik után

Gyakorlati megvalósulását, hatásmechanizmusát tekintve a vízimadarak etetése öngerjesztő problémaspirált hoz létre:

• az etetés többnyire nyáron kezdődik, amikor az emberek keresik a hűsítő víz közelségét, így a madár-ember találkozások száma is nagyobb;
• az itt etetett madarak ősszel nem vonulnak el;
• így az emberek látják a „sok, szegény, éhes”, valójában lusta vagy már beteg, röpképtelen madarat, ezért tovább etetik őket;
• a fagyok beköszöntével a madárlétszám a vonulásukat, kóborlásukat az etetőhelyeknél nyüzsgő madarak látványa miatt megszakítókkal folyamatosan nő;
• ez tovább erősíti az emberek etetési hajlamát, aktivitását;
• amit helyenként sajnos a járókelőket hamis információkkal megtévesztő kacsaetető automatákat kihelyező vállalkozások is erősítenek (holott az ezekben felkínált táplálék ugyan olyan felesleges, értéktelen és viselkedéstorzító hatású, mint az összes többi), pusztán a bevételszerzés érdekében, viszont a madarak és az emberek kárára;
• az etetőhelyek mesterségesen fenntartott táplálékbázisa közelében évről évre több madár költhet;
• így nő a nyári kunyerálók száma és immáron több madárral kezdődik újra a folyamat.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szeretné megértetni az emberekkel, hogy

“a vadon élő állatoknak nem a szeretetünkre, hanem értő, a saját szabályaik szerint élni hagyó, szemlélődő tiszteletünkre van, illetve lenne szükségük.”

Ezért a vízimadarak esetében a soha, sehol, semmivel ne etessük őket alapelv betartása jelenti az egyedül helyes magatartást.