Lézerrel és mikrohullámokkal a madárkárok ellen

Egy egyetemi ötletverseny megnyerése komoly következményekkel járt: egy lelkes csapat már több éve végez kísérleteket a madárriasztás területén. Kitartó munkájuk eredményeként hamarosan kézzel fogható termékek állnak majd rendelkezésre, amelyek akár a madárinfluenza, de általában a madárkárok elleni védekezésben is nagy segítséget jelenthetnek. Joó Balázs, projektvezetővel beszélgettünk.

Ha jók az információink, egy olyan madárriasztó eszközrendszer kifejlesztésével foglalkoznak, ami segít a madarak okozta károk és fertőzések megakadályozásában. Hogy áll a projekt?

Én magam vagyok az ötletgazda, és csapatom már 3-4 éve foglalkozik a probléma megoldásával. A kifejlesztett eszköz - a reményeink szerint – megoldást kínál majd a madárinfluenza, de minden más, a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban előforduló madárkár kezelésében.

Honnan jött az ötlet?

2021-ben megnyertünk egy egyetemi ötletversenyt, amelynek keretében egy olyan eszközt álmodtunk meg, ami a halastavakon elzavarja a kormoránokat, ami ott közismerten óriási probléma. Az egészet továbbgondolva rájöttünk, hogy a galambokkal is érdemes foglalkozni, mert azok is nagyon nagy gondot okoznak mind a szántóföldön, mind baromfihús-termelésben.

Hirdetés

Később a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara ötletversenyét is megnyertük, szeptembertől pedig a NAK Tech-Lab inkubációs programjában is részt veszünk.

Bár leginkább csak a madárinfluenza kapcsán kap figyelmet a téma, de valójában, ha a galambok vagy más vadon élő madarak bárhol és bármilyen módon érintkeznek a baromfiállománnyal, fertőzésveszély lép fel. Ez a takarmány révén is előfordulhat, tehát a takarmánykeverő üzemek is érintettek a veszélyben.

A már említett szántóföldeken pedig a galambok kicsipegetik a friss kelést, különösen az egyleveles napraforgó- és kukoricaállományok a veszélyeztetettek. Egyszer egy elejtett örvös galamb begyében, például, 150 ilyen magot számoltak össze. Egy-egy területen pedig több száz galamb is előfordul egyszerre. Visszajelzések alapján gyakran megtörténik, hogy egy szántóföldi tábla ötödét újra kell vetni.

Mi lehet a megoldás erre?

Több megközelítéssel dolgozunk, az első a hanghatáson alapszik. Azt próbáljuk kideríteni, hogy léteznek-e olyan frekvenciák, amelyek zavarják a galambokat. Bár ilyen termékek már léteznek a piacon, de messze nem 100 százalékos hatékonyságúak.

A második megközelítés a lézertechnológián alapul. Egy általunk fejlesztett mesterséges intelligencia felismeri a galambot, majd egy magas energiasűrűségű fénynyaláb elriasztja a madarat.

Vannak-e további megoldási ötleteitek?

Kísérletezünk továbbá egy mikrohullámot továbbító eszközzel is, ami koncentrált jeltovábbításra képes. Ezt a technológiát egyébként a hadsereg és a rendőrség tömegoszlatásra használja. Az eszköz alkalmasnak tűnik arra, hogy eredményesen el tudja zavarni a madarakat. Ez egy szelektív módszer, mert a tenyésztett állományra nem lenne hatással.

Tesztelünk továbbá egy, az elektromágneses hullámokon alapuló rendszert, mivel a galambok köztudottan az ilyen hullámok segítségével tájékozódnak. Ha ebbe kívülről, egy eszköz segítségével beleavatkozunk, esetleg, az is eredményes lehet.

Ezen kívül létezik a lézeres technológián belül egy olyan megoldás is, amikor egy zöld pöttyöt festünk fel, amit a madarak ellenségként azonosítanak. Ilyen eszközt már forgalmaznak az USA-ban, Kínában pedig van egy gyártó, akivel már tárgyalásban állunk. A hátránya viszont, hogy hozzá lehet szokni, ami a korábban említett megoldások esetén nem áll fenn.

Egyébként, kiindulásként a drónokban gondolkodtunk, de az EU jelenlegi dróntörvénye eltántorított bennünket ettől. Jelenleg ugyanis a drónok működtetésekor mindenképpen kell, hogy valaki a távirányító mellett álljon, ami lehetetlenné teszi az automatizálást a madárriasztásban. Később, ha az automatizált repülés egyszerűbbé válik, talán folytatjuk a kísérletezést a drónokkal is, hogy kiderüljön, mennyire lehet a szántóföldeken ilyen célra alkalmazni.

A sok irány közül melyik az, amelyikből legnagyobb valószínűséggel termék lehet?

A lézeren alapuló termékeknek, illetve a mikrohullámú eszköznek van a legnagyobb esélye a piaci bevezetésre. A mi lézeres technológiánk abban különbözik a piacon elérhető többi terméktől, hogy nem tudnak hozzászokni a madarak. Mindhárom esetében félkész prototípusokkal rendelkezünk.

Kik alkotják a fejlesztői csapatot?

A főmérnök, Kis Károly, a Debreceni Egyetemen végzett mechatronikai mérnökként. Minden motorikus részt ő tervez és épít meg. Skublics Imre, szintén mechatronikai mérnök, pedig a mesterséges intelligenciával kapcsolatos fejlesztésekért felelős.

Berényi György, fizikus, a lézeres technológiákban van otthon, egy találmányát, ami a lézeres szilíciumvizsgálaton alapul, a processzorgyártásban használják Kínában és Tajvanon.

Tagja még a csapatnak Lehotai Balázs programtervező informatikus és már a kezdetektől Harangi Roland, növényorvos is. Én pedig vidékfejlesztési agrármérnök hallgató vagyok.

A project mecénása Berta László, a DunaGabona Kft. ügyvezetője.

Mik a folyamatban lévő fejlesztés következő fázisai? Mikor lehet valamelyik ötletből termék, illetve mikor várható olyan éles teszt, ami a piacra dobást megelőzi?

A tesztelések a mikrohullámú, illetve a lézeres termékek esetében 2 héten belül várhatók.

Ki lehet a termékek célcsoportja?

Érdeklődést várunk a takarmánykeverők, a magtárak, a szárítóüzemek, vágóhidak, a hizlaldák és az állattartó telepek irányából is.

Mondok egy konkrét példát a lehetséges alkalmazásra. A vágóhidakon gyakran magas csarnokokba érkezik be a csirke, a targoncák folyamatosan ki-bejárnak, pakolják a raklapokon a rekeszeket. Egy ilyen helyiségnek a hermetikus lezárása nem megoldható, így a galambok berepülnek az időnként nyitott ajtón és a magasból ürítenek, mindenhova. A dolgozók beleléphetnek, ráfolyhat a ketrecre, az ürülék bekerül a vágóhídi rendszerbe a csirkékkel együtt. Ha később a madárinfluenza vírusát vagy a szalmonellát megtalálják a húson, akkor rengeteg húst kell megsemmisíteni. Ilyen esetekben nagyon jó szolgálatot tehet akár a lézeres akár a mikrohullámos riasztónk.

Mekkora beruházást igényel majd a termékek beszerzése?

A terveink szerint a termékeink fixen felszerelt kamerarendszerrel szolgáltatásként, előfizetéses rendszerben lennének elérhetők. A szolgáltatás díja nagyon kedvezően alakulna, a megspórolt költségekhez viszonyítva elenyésző lenne az összeg, a megfelelő hatékonyság mellett.

(x)