Nagy bajban vannak a magyar méhészek

Az EU-n kívüli országok generálta fokozatosan erősödő verseny és csökkenő piaci árak keserítik a magyar méhészeket, akik abban reménykednek, hogy az Európai Unió javít majd a pozícióikon, a méz jelölésének szigorításával.

Az elmúlt tíz évben euróban számolva 35–40 százalékkal csökkent a méz felvásárlási ára – írja Bross Péterre, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnökére hivatkozva a Világgazdaság. Tovább nehezíti a helyzetet, hogy a felvásárlás mindeközben szakaszossá vált: míg a méhészek korábban bármikor el tudták adni terméküket, most az a jellemző, hogy hosszabb időszakokra is leáll a piac. A cikk írásának idején, például, a legnagyobb magyarországi felvásárlók egyike sem vásárol mézet.

És mivel a külföldi kereslet igen csekély a hazai méz iránt, így a felvásárlás gyakorlatilag szünetel. A piac telítődését már tavaly év végén érezni lehetett. A nyugat-európai vevők magas el nem adott készlettel rendelkeznek, így közülük többen is jelezték, hogy a következő szezonig már nem vásárolnak mézet.

A mézpiacot nagyban befolyásolja, például, a vegyes méz esetében, hogy az ukrán áru olcsóbb a magyarhoz képest. Ezért szinte teljesen kiszorítja a hazai termékünket az exportpiacokról és ellehetetleníti a magyar vegyes méz külpiaci értékesítését. Magyarország körülbelül húszezer tonna mézet értékesít külföldön, aminek a fele a vegyes méz, míg az akácból készült áru mennyisége mintegy 8 ezer tonna. Ukrajna évi 6 ezer tonnára rendelkezik uniós vámmentes kvótával, az összes európai mézexportja pedig évente 60 ezer tonna körül alakul.

Az unió piacára évente 250 ezer tonna méz érkezik harmadik országokból, amiből 80–100 ezer tonna a kínai származású. Az utóbbiról gyakran szóba kerül, hogy közüle sok a hamisítvány. Sőt, az EU-ba érkező mézek minőség-ellenőrzésének hiányosságai miatt szakértők szerint az is elképzelhető, hogy az ukrán mézekbe keverve szintén jön kínai termék. A vegyes méz kilónkénti ára az itthon pszichológiai határnak nevezhető 560 forint, ami azonban olyan magas, hogy ennyiért nincs esély a külpiaci értékesítésre. Ebből az árból kiindulva, és figyelembe véve, hogy az ukrán vegyes mézet a vevőhöz szállítva kínálják kilónként 2 euró körüli áron, a magyar termék ára körülbelül 60 forinttal magasabb.