Most még érdemes lehet belevágni – hatalmas kereslet van cirokra

A legjelentősebb hazai vetőmag-forgalmazó és takarmányfelhasználó cégek részvételével tartottak online konferenciát a cirokról. A rendezvény fő megállapítása az volt, hogy míg korábban úgy kellett vevőt keresni a megtermelt cirokra, addig ma már képtelenek a kereslet kielégítésére a termelők. Ennek az a magyarázata, hogy egyelőre kis területen termesztik a növényt.

Ez nagyon gyorsan megváltozhat. Egyre többekben tudatosodik ugyanis, hogy a magyarországi szántóterületek egy része a kukorica biztonságos termesztésére alkalmatlan, és ezzel egyre inkább feledésbe merül a cirokról mint másodrangú, alternatív növényről kialakult kép. Ezzel párhuzamosan a termesztésében és hasznosításában érdekelt vállalkozások tudatosan építik a cirok hazai piacát, mert szerintük a vetésforgó új, teljes jogú tagjává válhat a következő években.

A hagyományos szántóföldi növényekhez képest egyelőre jóval kisebb, mintegy 35 ezer hektáros vetésterületen termesztett cirok iránt azonban már nagyobb a kereslet, mint amekkora a kínálat, ami előrevetíti, hogy a termelők üzleti számításaiban is egyre inkább teret nyer a következő években, hangzott el a nemrég tartott Az európai cirokfajták hasznosítása Magyarországon című, a francia Sorghum ID termelői szövetkezet és a Magyar–Francia Kereskedelmi és Iparkamara által szervezett online konferencián. Az eseményről a magyarmezogazdasag.hu tudósított.

Nagy cégek érdeklődnek

Hogy a cirokban nem csupán tudományos és alternatív, hanem egyre inkább üzleti lehetőség is rejlik, azt mi sem mutatja jobban, mint hogy a rendezvényen olyan előadók szerepeltek, mint az Euralis, az RAGT, a Bonafarm-Bábolna Takarmány Kft. vagy a Gabonakutató Nonprofit Kft.

A ciroktermesztés nem ismeretlen a magyar termelők számára, de a korábbi jelentős vetésterület a 2000-es évekre lényegesen csökkent.

A globális felmelegedés hatása Magyarországon is egyértelműen jelentkezik, és növeli a növénytermesztés kockázatát, amely ugyanakkor jó lehetőségeket biztosít a cirok számára.

Az aszályos időjárás a tavaszi vetésű takarmánynövények közül a vetésszerkezetben elfoglalt meghatározó helye miatt a takarmánykukorica termesztésének biztonságát és kiszámíthatóságát veszélyezteti a leginkább.

2020-ban Magyarországon hozzávetőleg 35 ezer hektáron termesztettek szemes és 15 ezer hektáron silócirkot.

Ugyanakkor az elmúlt években egyértelmű növekedés tapasztalható a cirok hazai vetésterületében, illetve folyamatos a pozitív változás a növény megítélésében is.

Keresleti piac

Az integrátorok azt tapasztalhatják, hogy a partneri kör egyre nagyobb területen termel cirkot, a termésre folyamatosan növekvő a kereskedői igény. A kereskedők pedig arról számolnak be, hogy jelentős és folyamatosan bővülő az igény a cirokra mind a hazai mind az exportpiacokon.

A végfelhasználók tapasztalata az, hogy a szemes és silócirok értékes takarmány-alapanyag, amelyet nagyobb arányban is használnának, ha lenne elegendő kínálat.

A piac élénkül, a verseny erősödik: a cirokkal ma már féltucatnyi komoly nemesítő cég foglalkozik Magyarországon, ami jelzi, hogy a terményben van fantázia. Ezek a szereplők mind hasonlóan jó minőségű hibrideket kínálnak.

A hazai cirok-vetésterület csak akkor tud bővülni, ha más kultúráktól hódít el termőterületet. E téren is elsősorban a gyenge adottságú területek kihasználása jöhet szóba, bár ez a cirok egyelőre épülőben lévő piacától és az állattenyésztés helyzetétől is függ.

Globális tényező

A cirok jelenleg az ötödik a világon termesztett gabonák sorában, ez több mint 40 millió hektárnyi termőterületet jelent. A takarmánycirok termőterülete az Európai Unióban hozzávetőleg 40 ezer, Ukrajnában és Oroszországban pedig 110 ezer hektár.

A világ ciroktermelésének kicsit több mint 40 százalékát hasznosítják humán élelmezésben elsősorban az afrikai és ázsiai kontinensen, ahol a cirok a humán étkezésben teljes mag, tört mag és gluténmentes liszt formájában jelenik meg, feldolgozást követően pedig cukor vagy fermentált és malátázott formában alkoholkészítésre, például sörök és párlatok főzésére használják.

A cirok élelmezési célú felhasználásának egyik legfontosabb eleme, hogy jól helyettesíti a búzalisztet, ugyanakkor természetes módon gluténmentes. Mindez az egyre inkább növekvő gluténmentes piacon remek lehetőségeket jelent az egyébként nem drága alapanyagnak, és az egyelőre érdeklődési fázisban lévő élelmiszeriparnak.

A humán fogyasztás nem példa nélküli, sőt, bizonyos régiókban nagy tradíciókra tekint vissza. Jelenleg főleg Afrikában fogyasztják a cirkot nagy mennyiségben, annak is elsősorban a szubszaharai részében. A hagyományokon túl számos egészségügyi előnye van: jó tápértéke kedvező összetételű, ezért a cukorbetegségre hajlamosak számára kifejezetten javallott a fogyasztása. Sőt, magas rosttartalma miatt elvben a népbetegségnek számító vastagbélrák kockázatát is csökkenti a cirokban gazdag étrend. A cirokból puffasztott és egyéb termékeket, lisztkeverékeket és jó minőségű, gluténmentes sütőipari termékeket és snackeket gyártanak.