Mit taníthat nekünk a dán mezőgazdaság?

A dán gazdálkodó, Dennis Binder az elmúlt 20 évben 250 hektáron termesztett árpát, búzát, repcét és fűmagot. Ő mesél a dán mezőgazdaság növényvédelmi gyakorlatáról.

A gazdaság sikeréhez folyamatosan figyelemmel kíséri az időjárást, a növények növekedését, a károsítókat és a növényi betegségek kialakulását. De hogy használják a növényvédő szereket?

A dán mezőgazdaság is használ vegyszert, csak kevesebbet. Fotó - Pixabay, Sharon Ang

Előzetes felmérés és megfigyelés

Az egyik legnagyobb kihívásunk az állomány mentesítése egyszikű gyomnövényektől. A gyomnövények komoly problémát jelentenek, és az ellenőrzésük kritikus fontosságú minden évben. Kiemelten figyelünk a gombás betegségek terjedésének megelőzésére is, elsősorban a búza és az árpa esetében - mondja. A teljes interjút a Növényvédelmi Szövetség oldala közölte.

Mindig odafigyelek a  részletekre, mert egyetlen kihagyott lépés miatt az egész termést elveszthetem. Ahhoz, hogy azonosítsam, hogyan lehet a legjobban kezelni a fenyegetéseket, beleértve azt is, hogy milyen készítményt használjak, rendszeresen vizsgálom a rovarcsapdákat. Mindig sárga tálas csapdák vannak a területen, hogy láthassuk, milyen rovarok fordulnak elő. A csapdák összegyűjtik a rovarokat, így döntünk a szükséges védekezésről.

Nincs ütemterv

Nem permetezünk (növényvédő szereket) ütemterv alapján. Biztosan akarjuk tudni, hogy milyen rovarok vannak a területen. Aztán ki tudjuk választani azokat a növényvédő szereket, amelyek leginkább megfelelnek az adott rovarok elleni védelemhez, amelyre célozni akarunk - folytatja.

Néhány évszakban alig van szükségünk rovarirtó szerre a repce termesztése alatt. Más évszakokban felszaporodnak a repcefénybogarak vagy a gubacsszúnyog-félék a repcében, emiatt kezelni kell őket, hogy jó termést kapjunk – magyarázza Dennis.

Dennis hagyományos gazdálkodó. Növényvédő szereket használunk a növények védelmére, de mindig a lehető legkevesebbet használjuk, és csak annyit, amennyi tényleg szükséges - mondja.

Dennis szerint a média mást láttat a dán mezőgazdaság világából

De a gazda úgy érzi, félreértették. “Mint a dán mezőgazdaság termelője, úgy látom, hogy az irányadó médiában a gazdálkodással és a mezőgazdasággal kapcsolatban téves információk vannak. A lakosság nagy része nem tudja, mi folyik ma a dán mezőgazdaság területén. A gazdálkodásban növényvédő szereket használunk a problémák megoldására.”

Például a burgonya fitoftórás betegsége valódi fenyegetés. Ha teljesen áttérnénk az organikus módszerekre, azok itt csődöt mondanának. Akkor a fogyasztóknak el kellene fogadniuk, hogy decemberben burgonyahiány lesz, mert a termés csak az elvárt fele lesz – mondja. Dennis kételkedik abban, hogy a fogyasztók elfogadnák ezt a tényt.

A gazda örül, hogy a dán jogszabályok lehetővé tették a gazdálkodók számára, hogy többféle növényvédőszerhez férjenek hozzá.

Ez a választási lehetőség a különböző hatású készítmények között segít elkerülni a növényvédő szerekkel, különösen a gombaölő szerekkel szembeni rezisztencia kialakulását. Az új növényvédő szer szabályozás pozitív hatású a dán mezőgazdaság számára. Olyan készítményekhez biztosít hozzáférést, amelyekre hosszú idő óta szükségünk volt.

A környezetvédelem első bástyája a gazda

Ugyanakkor Dennis minden döntésében mérlegeli annak környezetre gyakorolt hatását. “Mint gazda, én vagyok a környezet védelmezője. A természet védelme a lehető legfontosabb a számomra. Nagyon sok méhlegelő-, és beporzó sávot hagyunk a földek mentén. A termény közepén beporzó területeket hoztunk létre és szélfogó erdősávokat telepítettünk. Az új növények mellett mindenhol beporzó és méhlegelő sávok vannak. Így, amikor a repce virágzik ősszel, amikor nem sok más virágzik, legalább van valami táplálék a méheknek.

Az a nyerő, ha a problémát előbb azonosítom, minthogy megtörténik. És ha problémánk van a területen, megtaláljuk a megfelelő megoldást a helyzet orvoslására, miközben megőrizzük a termesztett növények és a környezet egységét.”

A gazdával készített beszélgetés itt tekinthető meg.