A minőséget meg kell fizetni

A mangalica húsának jó a sajtója, főleg a gazdasági jelentőségéhez képest. Ha a hazai sertésállományt 3 milliósra taksáljuk, a mangalica ennek 2 százaléka a 60 ezer egyeddel. Tolna megyében néhány termelő foglalkozik csak mangalica tartással.

A nagyüzemi telepekre nem igazán valók a mangalicák, mivel körülbelül két év alatt "készül el" értékesítésre a jószág. Nagy terület, szabad tér kell neki a létezéshez, mert szeret turkálni az állat. Jelenleg az élő sertés felvásárlási ára kilónként 340 forint, a mangalicáé százzal több. Ez viszont nem kompenzálja a mangalica tartását, mert nem szeretik a vágóhidak ezt a fajta sertést, és a magyar piacon csak egy szűk réteg vásárolja.

Mirk István alsónyéki állattartó  már több mint 15 éve foglalkozik mangalicákkal, így van tapasztalata bőven. Jelenleg közel 300 állata van, a sertések nagy területen, ridegtartásban vannak, egész nyáron a szabadban. Naponta többször kapnak frissen vágott zöld takarmányt, emellé némi szemes terményt. Nagy élőmunkát a tartás nem igényel, dagonyázóhelyet és sok vizet kell nekik biztosítani.

A mangalicát elsősorban vastag és finom szalonnája tette népszerűvé, tartása nem okoz komoly nehézségeket (Fotó: shutterstock)

A szaporodásuk elmarad a hagyományos sertésétől, évente egy anyakoca csak 6-7 malacot ellik, ami a fele az ipari sertésnek. Aki tagja a mangalica szövetségnek, attól általában a Pick vásárolja meg az állatokat, jó áron. Mirk István elmondta, ő a kivételhez tartozik, mert nem tagja a szövetségnek, de így sincs értékesítési gondja. Van állandó vevője, aki 450 forintot fizet az élő állat kilójáért, emellett évente 20-25 darabot fel is dolgoznak. Egy fővárosi étterem veszi meg tőlük a mangalica zsírt, szalonnát, sonkát.

Egyébként a mangalica a bánsági, a szalontai és a bakonyi sertések keresztezéséből jött létre itt Magyarországon. A környező országokban „magyar disznónak” nevezik. Az első feljegyzések 1791-ből származnak róla. A köztudatban ősi magyar fajtaként tartják számon. Több változatban, szőke, fekete, vörös vadas és fecskehasú színben tenyésztették. A Hortobágyon az 1890-es években rendelték el, hogy a fajtamegőrzés miatt egy nyájban egységes küllemű és 500-nál nem több legelhet a mangalicából. Főként jó minőségű vastag szalonnája tette közkedveltté.

A hazai mangalica létszám a maga 60 ezer egyedével a teljes sertésállomány mindössze 2 százaléka. A tenyésztést jelenleg 8800-9000 koca szolgálja, ami az előző évihez képest mintegy 10 százalékos növekedést jelent. Korábban csak 8000 tenyészkocát tartott nyilván az egyesület. A mangalica szövetség tagsága körülbelül 150 fős, 10 százalékuk évről évre cserélődik. Akadnak, akik felhagynak a tevékenységgel, közbejön a generációváltás, vagy csak egyszerűen nincs olyan vállalkozó a családon belül, aki mangalicával foglalkozna.

Forrás: teol.hu