Miért a nyúl tojja a húsvéti tojást?

A húsvét nem csak a keresztény és zsidó kultúra ünnepe, hanem a tavasz eljövetelét is ünnepeljük ezen a hétvégén. De miért változik minden évben az ünnep dátuma és miért a nyúl tojja a húsvéti tojást ezen az ünnepen? Ennek jártunk utána.

Az időjárás egyre kegyesebb hozzánk. A mezőgazdaságban tevékenykedő gazdák napról napra több időt töltenek a szántóföldeken, határozottan megérkezett a tavasz. Mindezt megünnepelvén érkezett el idén is húsvét ünnepe, melyet nem csak a keresztények és zsidók, hanem jóformán mindenki megünnepel a világon. Jézus feltámadásán túl ugyanis a tavasz beköszöntét is ünnepeljük ezen a jeles napon, ami évről évre másik időpontra esik.

Több legenda is szól arról, miért a nyuszi tojja a húsvéti tojást

Ennek oka, hogy nincsen meghatározott dátumhoz kötve az ünnep. Sokáig vita tárgyát képezte, hogy mikor ünnepeljük egyáltalán. Végül azonban megszületett a megállapodás: minden évben a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni első vasárnapra kell, hogy essen húsvét vasárnapja.

De honnan ered a nyúl és a tojás, mint a húsvét jelképe?

A tavasz beköszöntével az élővilág újjászületik, az élet felpezsdül, a növények kizöldülnek, az állatok egy része pedig tavaszhoz köthetően szaporodik. A tojás szinte minden vallásban ezért lett az élet és az újjászületés szimbóluma. A tojásfestésből egyébként a keresztények csináltak szokást Kr.u. 200 körül. A hiedelem szerint a tojás színében a piros a szerelmet, a Napot, valamint a mártírok vérét jelképezi.

Egy másik, pogány legenda viszont azt tartja, hogy a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni első vasárnap Ostra istennő napja volt, a tavasz ünnepe. Ostrának volt egy különleges madara is, ami színes tojásokat tojt. Egy napon aztán az istennő átváltoztatta a madarat nyúllá a gyermekek szórakoztatására, azóta a húsvéti nyúl tojja a színes tojásokat.