Hirdetés
Miben és hogyan fejlődhet a nitrogén- és tápanyag-utánpótlás terén?
2017 decemberében kezdődik a Magro.hu II. Kukorica és Búza Konferenciasorozata, ahol több szakember mutat be hasznos újdonságokat a témában. Köztük lesz Karika András, a Nitrogénművek Zrt. vezető szaktanácsadója is. Szakterülete a szántóföldi növények növény- és tájspecifikus táplálása. Feladata a szántóföldi kísérletek beállítása, felügyelete, technológia- és termékfejlesztés, valamint szaktanácsadás. A szakember előadásában kísérleti tapasztalatait osztja meg. Kedvcsinálónak őt kérdeztük a témában. A konferenciáról a linkre kattintva tájékozódhat: https://www.magro.hu/konferencia/
Miben különbözik egy magyar gazda a nyugatitól?
A négy fő növény esetében vizsgált adatokat összehasonlítva azt látjuk, hogy hatóanyag felhasználásban elmaradunk a nyugatiaktól. Növényenként akár 30-40 kg-os elmaradás is van hektáronként. Így van ez annak ellenére, hogy kötelező a tanácsadás és a szaktanácsadási terv készítése. Igaz, ez a gyakorlatban nem köszön vissza. Sokszor ugyanis, sajnos, nem fogadják meg a tanácsokat a gazdák. A legtöbb kisebb üzemben a vizsgálat egy kötelező nyűg, és sokan nem is igényelték a szaktanácsadást.
Hirdetés
Karika András (vezető szaktanácsadó Nitrogénművek Zrt.) |
12 év oktatás után, 20 éve került az agrokémia szakmába. 8 éve tápanyag utánpótlási szaktanácsadással foglalkozik. Szakterülete a szántóföldi növények táplálása. Előadásában kísérleti tapasztalatait osztja meg. Terméseredmények és tápanyag utánpótlási trendek összehasonlítása a fejlett európai országok gyakorlatával. Hol és miért éppen itt tartunk ma? Mik a korlátaink? Milyen lehetőségek vannak a növény és táj specifikus tápanyag utánpótlási technológiákban? Mire érdemes odafigyelni őszi búza és kukorica termesztésekor? Mi az a „nem szokványos technológia”? |
Miben lehet fejlődni?
Nagy feladat a szemlélet megváltoztatása, de az igény szerencsére megvan rá. Még mindig azt látjuk, hogy a fajtaválasztásban és a növényvédelmi technológiákban sokkal megalapozottabb döntéseket hoznak a gazdálkodók, mint a nagyságrendileg ezzel a két inputanyag-vásárlással felérő tápanyag-utánpótlással. Költségszinten a műtrágyára annyit költenek, mint a vetőmagra és a növényvédelemre összesen, mégsem veszik komolyan a gazdák.
Sokszor, sajnos, a divat, és a piaci folyamatok befolyásolják a vásárlást. Az egyik legnagyobb gátló tényező, hogy Magyarország vetésterületének több mint 70 százaléka nitrátérzékeny. Nagy üzemeknél azt látjuk, hogy a nitrátrendelet nagyon korlátozza a nitrogénfelhasználást. Ha bármilyen nyugat-európai uniós tagállamot megnézünk, ott jóval több nitrogént lehet kijuttatni. Még ott is, ahol csapadékosabb az időjárás, mint nálunk.
Miért van ez?Mert tekintetbe veszik, hogy bizonyos intenzitási fok igényli a nagyobb hatóanyag mennyiséget. Nyilvánvalóan egy nagyobb terméstömeg fel is veszi ezt, ezért anélkül lehet kijuttatni a nitrogént, hogy veszélyeztetné a környezetet, a talajvizet és az élővizet.
Mik a magyar gazdák legáltalánosabb problémái?Az alacsony tápanyag-felhasználás mellett van még egy dolog. Nagy probléma a mikroelemek elhasználódása. A nagy kukoricatermésekkel a cink elfogyott a talajból. Az intenzív olajos kultúráknál a nyugat-magyarországi területeken már látszik, hogy a kén is eltűnt, de már a napraforgónál tapasztalták a bór hiányát is.
A szerves trágyázás elmaradása miatt a makroelemek mellett a mikroelemek is elkezdtek fogyni. A bór, a kén és a cink után a mangánnal is lesznek gondok a gabona, a kukorica és a repce tábláin.
Ezért is lenne lényeges, hogy a gazdák odafigyeljenek a tanácsadásra. Sokan nem nézik, hogy adott talajtípusra milyen mikroelem-ellátottság szükséges. A már megjelenő hiánytüneteket próbálják orvosolni, de ez már terméskiesésben mérhető. Ehelyett jobb lenne a megelőző kezelés. Az igazi pedig az lenne, ha a tenyészidőszak alatt lenne még egy analízis.
Tudjon meg még többet a tápanyag-utánpótlásról és hozzon ki többet a földjeiből! Ehhez jöjjön el a II. KUKORICA és BÚZA Konferenciasorozatra 2017. december 14-én a Kaposvári Egyetemre vagy 2018. január 18-án a Debreceni Egyetemre, ahol 19 eladó tart számol be a két főbb szántóföldi növényünk termesztéstechnológiai újdonságairól, és ad tanácsokat a korszerűbb és hatékonyabb termesztéshez.
További információ a programról és jelentkezési lehetőség az alábbi oldalon:https://www.magro.hu/konferencia/

Szakmai partnereink:

Témák a cikkben
Kapcsolódó cikkek
Hirdetés
További híreink
Legújabb hirdetések
Hirdetés
Hirdetés
Legyen gyönyörű kertje: mutatjuk a legfontosabb nyár végi kerti munkák listáját
2024.06.14.A nyár végi kerti munkák legfontosabbika a gyümölcsök, zöldségek betakarítása. Sok fogyasztásra kerül, a többit lefagyasztással vagy befőzéssel eltehetjük élre.
A vízhiány és az állattenyésztés összefüggéseiről adott ki közleményt a NAK
2024.05.22.A NAK közleménye szerint téves állítás terjed az európai közbeszédben az állattenyésztéssel kapcsolatban. Míg az állattenyésztés-ellenes narratíva képviselői rendre azt hangoztatják, hogy az ágazat veszélyezteti a lakossági ivóvízkészleteket, a tények mást mutatnak. Az objektív mutatókon alapuló kutatások szerint az állattenyésztés vízigényének nagy részét a zöld víz, azaz a csapadék biztosítja.
Hirdetés
Hirdetés
Hirdessen a Magro.hu oldalon!
Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!
MédiaajánlatHirdetés
Hirdetés