Notice: getimagesize(): Read of 8192 bytes failed with errno=21 Is a directory in /home/www/feke.wi24.hu/www/magro.feke.wi24.hu/protected/class/controller/AgronewsController.php on line 221

Notice: getimagesize(): Error reading from /home/www/feke.wi24.hu/www/magro.feke.wi24.hu/public/cms/news/60/news_27860/! in /home/www/feke.wi24.hu/www/magro.feke.wi24.hu/protected/class/controller/AgronewsController.php on line 221

Warning: Trying to access array offset on value of type bool in /home/www/feke.wi24.hu/www/magro.feke.wi24.hu/protected/class/controller/AgronewsController.php on line 222
Miben és hogyan fejlődhet a nitrogén- és tápanyag-utánpótlás terén? - MAGRO (title)!

2017 decemberében kezdődik a Magro.hu II. Kukorica és Búza Konferenciasorozata, ahol több szakember mutat be hasznos újdonságokat a témában. Köztük lesz Karika András, a Nitrogénművek Zrt. vezető szaktanácsadója is. Szakterülete a szántóföldi növények növény- és tájspecifikus táplálása. Feladata a szántóföldi kísérletek beállítása, felügyelete, technológia- és termékfejlesztés, valamint szaktanácsadás. A szakember előadásában kísérleti tapasztalatait osztja meg. Kedvcsinálónak őt kérdeztük a témában. A konferenciáról a linkre kattintva tájékozódhat: https://www.magro.hu/konferencia/

Miben különbözik egy magyar gazda a nyugatitól?

A négy fő növény esetében vizsgált adatokat összehasonlítva azt látjuk, hogy hatóanyag felhasználásban elmaradunk a nyugatiaktól. Növényenként akár 30-40 kg-os elmaradás is van hektáronként. Így van ez annak ellenére, hogy kötelező a tanácsadás és a szaktanácsadási terv készítése. Igaz, ez a gyakorlatban nem köszön vissza. Sokszor ugyanis, sajnos, nem fogadják meg a tanácsokat a gazdák. A legtöbb kisebb üzemben a vizsgálat egy kötelező nyűg, és sokan nem is igényelték a szaktanácsadást.

Karika András (vezető szaktanácsadó Nitrogénművek Zrt.)
12 év oktatás után, 20 éve került az agrokémia szakmába. 8 éve tápanyag utánpótlási szaktanácsadással foglalkozik. Szakterülete a szántóföldi növények táplálása. Előadásában kísérleti tapasztalatait osztja meg. Terméseredmények és tápanyag utánpótlási trendek összehasonlítása a fejlett európai országok gyakorlatával. Hol és miért éppen itt tartunk ma? Mik a korlátaink? Milyen lehetőségek vannak a növény és táj specifikus tápanyag utánpótlási technológiákban? Mire érdemes odafigyelni őszi búza és kukorica termesztésekor? Mi az a „nem szokványos technológia”?

Miben lehet fejlődni?

Nagy feladat a szemlélet megváltoztatása, de az igény szerencsére megvan rá. Még mindig azt látjuk, hogy a fajtaválasztásban és a növényvédelmi technológiákban sokkal megalapozottabb döntéseket hoznak a gazdálkodók, mint a nagyságrendileg ezzel a két inputanyag-vásárlással felérő tápanyag-utánpótlással. Költségszinten a műtrágyára annyit költenek, mint a vetőmagra és a növényvédelemre összesen, mégsem veszik komolyan a gazdák.

Sokszor, sajnos, a divat, és a piaci folyamatok befolyásolják a vásárlást. Az egyik legnagyobb gátló tényező, hogy Magyarország vetésterületének több mint 70 százaléka nitrátérzékeny. Nagy üzemeknél azt látjuk, hogy a nitrátrendelet nagyon korlátozza a nitrogénfelhasználást. Ha bármilyen nyugat-európai uniós tagállamot megnézünk, ott jóval több nitrogént lehet kijuttatni. Még ott is, ahol csapadékosabb az időjárás, mint nálunk.

Miért van ez?

Mert tekintetbe veszik, hogy bizonyos intenzitási fok igényli a nagyobb hatóanyag mennyiséget. Nyilvánvalóan egy nagyobb terméstömeg fel is veszi ezt, ezért anélkül lehet kijuttatni a nitrogént, hogy veszélyeztetné a környezetet, a talajvizet és az élővizet.

Mik a magyar gazdák legáltalánosabb problémái?

Az alacsony tápanyag-felhasználás mellett van még egy dolog. Nagy probléma a mikroelemek elhasználódása. A nagy kukoricatermésekkel a cink elfogyott a talajból. Az intenzív olajos kultúráknál a nyugat-magyarországi területeken már látszik, hogy a kén is eltűnt, de már a napraforgónál tapasztalták a bór hiányát is.

A szerves trágyázás elmaradása miatt a makroelemek mellett a mikroelemek is elkezdtek fogyni. A bór, a kén és a cink után a mangánnal is lesznek gondok a gabona, a kukorica és a repce tábláin.

Ezért is lenne lényeges, hogy a gazdák odafigyeljenek a tanácsadásra. Sokan nem nézik, hogy adott talajtípusra milyen mikroelem-ellátottság szükséges. A már megjelenő hiánytüneteket próbálják orvosolni, de ez már terméskiesésben mérhető. Ehelyett jobb lenne a megelőző kezelés. Az igazi pedig az lenne, ha a tenyészidőszak alatt lenne még egy analízis.

Tudjon meg még többet a tápanyag-utánpótlásról és hozzon ki többet a földjeiből! Ehhez jöjjön el a II. KUKORICA és BÚZA Konferenciasorozatra 2017. december 14-én a Kaposvári Egyetemre vagy 2018. január 18-án a Debreceni Egyetemre, ahol 19 eladó tart számol be a két főbb szántóföldi növényünk termesztéstechnológiai újdonságairól, és ad tanácsokat a korszerűbb és hatékonyabb termesztéshez.

További információ a programról és jelentkezési lehetőség az alábbi oldalon:

https://www.magro.hu/konferencia/

Szakmai partnereink:

Kapcsolódó cikkek

További híreink

Ez itt a galéria tesztje, az utolsó

2025.05.08.

Ez a galéria teszt lead-je, megnézzük, tuti lesz.Ez a galéria teszt lead-je, megnézzük, tuti lesz.Ez a galéria teszt lead-je, megnézzük, tuti lesz.Ez a galéria teszt lead-je, megnézzük, tuti lesz.Ez a galéria teszt lead-je, megnézzük, tuti lesz.

Itt vannak a fiatal mezőgazdasági termelők elindulási és beruházási-, valamint a mezőgazdasági kisüzemek beruházási támogatásának részletei

2024.12.20.

Megjelent a Fiatal mezőgazdasági termelők elindulásának és beruházásainak támogatása című pályázat tervezete. Mivel a kiírás nem végleges, így a feltételek változhatnak, de azért érdemes készülni, mert a főbb szempontok nem fognak változni. Íme, a részletek.

test

2024.08.26.

lead

OneSignal teszt

2024.08.26.

OneSignal teszt OneSignal teszt

teszt2

2024.08.26.

teszt

2024.08.26.

Legújabb hirdetések

Partnerhírek
Partner

Legyen gyönyörű kertje: mutatjuk a legfontosabb nyár végi kerti munkák listáját

2024.06.14.

A nyár végi kerti munkák legfontosabbika a gyümölcsök, zöldségek betakarítása. Sok fogyasztásra kerül, a többit lefagyasztással vagy befőzéssel eltehetjük élre.

Partner

A vízhiány és az állattenyésztés összefüggéseiről adott ki közleményt a NAK

2024.05.22.

A NAK közleménye szerint téves állítás terjed az európai közbeszédben az állattenyésztéssel kapcsolatban. Míg az állattenyésztés-ellenes narratíva képviselői rendre azt hangoztatják, hogy az ágazat veszélyezteti a lakossági ivóvízkészleteket, a tények mást mutatnak. Az objektív mutatókon alapuló kutatások szerint az állattenyésztés vízigényének nagy részét a zöld víz, azaz a csapadék biztosítja. 

Hirdessen a Magro.hu oldalon!

Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!

Médiaajánlat
Kiemelt hirdetések a Piactéren
Hirdetésfeladás