A mezőgazdaság felelős a mostani klímáért?

Egyre több tudós szerint az évezredekkel ezelőtt elkezdett földművelés lehet a felelős a jelenlegi hőmérsékletért és éghajlatért. Sok erdőt égettek fel akkor, hogy legyen elég hely a növénytermesztéshez és az állattartáshoz, az égetés során felszabaduló gázok pedig megállították a természetes lehűlési folyamatot.

"A korai földművelés segített a bolygót melegen tartani" - idézte a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő portál William Ruddiman, a Virginiai Egyetem kutatója, a tanulmány vezető szerzője szavait. A kutatást az amerikai geofizikiai egyesület lapja, a Reviews of Geophysics ismertette.

Ruddiman már több mint egy évtizede feltételezte, hogy az első földművesek tevékenységének éghajlat-módosító hatása lehetett: a növények termesztéséhez és a legeltetéshez szükséges földet hatalmas erdőterületek felégetésével nyerték. A légkörbe bocsátott szén-dioxid és metán melegítő hatása semlegesítette a természetes hűlést, amelynek egyébként be kellett volna következnie - vélte a kutató.

Elképzelését éveken át vitatták a klímakutatók, néhányan most is kérdésesnek tartják. Rudimann és 11 amerikai és európai kutatótársa szerint azonban az elmúlt években összegyűlt bizonyítékok - elsősorban a jégmagminták elemzései - azt mutatják, hogy a várható lehűlést megállította a mezőgazdasági művelés elterjedése. E nélkül a Föld egy természetes jegesedési időszakban volna a kutatócsoport szerint.

A Föld életében ciklikusan váltakoznak a glaciális periódusok, vagyis a jégkorszakok és melegebb, úgynevezett interglaciális időszakok a Nap körüli pálya változásai miatt. Jelenleg bolygónk a holocén nevű interglaciális kort éli, amely majdnem 12 ezer éve kezdődött.

Az állattartás is segített a jelenlegi klíma kialakításában

Ruddiman 2003-ban dolgozta ki elméletét, miután 350 ezer év éghajlati adatait elemezte. Az adatok jégmagmintákból és más forrásokból származtak.

Azt találta, hogy a jégkorszakok közötti meleg periódusokban csökkent a szén-dioxid és a metán koncentrációja, ezzel hűlt a levegő, ami egy következő jégkorszak előszele volt. Csak a holocénben nőtt ezeknek a gázoknak a mennyisége, ez egybeesett a földművelés elterjedésével. A gázok növekedését ezért a tudós az - iparosodás korát több ezer évvel megelőző - emberi tevékenység, a mezőgazdaság számlájára írta.

Tanulmányukban Ruddiman és kollégái az Antarktiszról vett jégmagmintákat analizáltak, amelyek közül a legrégibbek 800 ezer évesek. Az eddiginél még régebbre visszanyúló adatok világosan mutatják, hogy a holocén minden addigi interglaciális időszaktól különbözik, mert bővelkedik szén-dioxidban és metánban, ami emberi hatásra utal a kutatók szerint.

Forrás: MTI