Hirdetés
Mézgásodás a gyümölcsfákon
Gyakran fordulnak hozzánk a kertbarátok azzal a panasszal, hogy gyümölcsfájuk törzsén, vastagabb ágain mézgafolyást tapasztalnak. Sokan népiesen macskaméznek nevezik ezt a fa sebeiből kibuggyanó, gyantaszerű anyagot.
Veszélyes-e ez a tünet, és hogyan lehet a mézgásodás ellen védekezni? Mindenekelőtt azt kell tudnunk, hogy a mézgásodás nem betegség, hanem csak tünet. A mézgásodásnak "ezeregy" oka lehet. Ezek közül a leggyakoribb a túlságosan magas talajvízszint, a téli fagy, az erős metszés, a túlságosan nagy termésberakódottság, a mechanikai sérülés (például kapavágás) vagy a rovarok rágása.
Nyilvánvaló, hogy a tünetet csak úgy lehet megszüntetni, ha előbb megkeressük az okot, amely a betegséget előidézi és azt gyógyítjuk meg. Maga a mézgásodás ekkor már csak helyi kezelést igényel.
Hirdetés
A mézgásodás nem betegség, hanem tünet, így először a tünet okát kell megtalálnunkGyakran okozza a mézgásodást egy gomba és egy baktériumfaj együttes fertőzése, amely súlyos esetben a kajszi- és őszibarackfák gutaütéséhez, pusztulásához vezet. Ennek megelőzése céljából e fák metszését csak a rügyfakadás, a nedvkeringés megindulása után kezdjük el és májusig fejezzük be.
A mézgás sebeket először éles késsel faragjuk ki az egészséges szövetekig, majd a sebet a szokásos anyagokkal fedjük le. A mézgásodás különösen gyakori és veszélyes a kajszi-, az őszibarack- és a mandulafákon. Előfordul, de nem nagy mértékű a cseresznyefákon, meggyfákon is.
Forrás: balintgazda.hu
Témák a cikkben
Kapcsolódó cikkek
Hirdetés
További híreink
Legújabb hirdetések
Hirdetés
Hirdetés
Legyen gyönyörű kertje: mutatjuk a legfontosabb nyár végi kerti munkák listáját
2024.06.14.A nyár végi kerti munkák legfontosabbika a gyümölcsök, zöldségek betakarítása. Sok fogyasztásra kerül, a többit lefagyasztással vagy befőzéssel eltehetjük élre.
A vízhiány és az állattenyésztés összefüggéseiről adott ki közleményt a NAK
2024.05.22.A NAK közleménye szerint téves állítás terjed az európai közbeszédben az állattenyésztéssel kapcsolatban. Míg az állattenyésztés-ellenes narratíva képviselői rendre azt hangoztatják, hogy az ágazat veszélyezteti a lakossági ivóvízkészleteket, a tények mást mutatnak. Az objektív mutatókon alapuló kutatások szerint az állattenyésztés vízigényének nagy részét a zöld víz, azaz a csapadék biztosítja.
Hirdetés
Hirdetés
Hirdessen a Magro.hu oldalon!
Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!
MédiaajánlatHirdetés
Hirdetés