Hasznos tanácsok csemegeszőlő neveléshez

A szőlőtermesztésről sokaknak a bor jut eszébe, pedig nem csak ital-alapanyagként tekinthetünk a szőlőre. Finomabbnál finomabb csemegeszőlő fajták vannak manapság a piacon, ezek termesztéséhez jöjjön egy kis segítség, egyenesen Bálint gazdától!

Mi van a bogyóban?

A szőlőtőke a friss hajtásaiban május végén nyitja szerénykülsejű, de csodálatos illatú virágait. A megporzásuk után ezekből fejlődő fürtök bogyóiban az érésük során jelentős mennyiségű szőlőcukor (glükóz) és gyümölcscukor (fruktóz) keletkezik. A bogyóhúsban termelődik ezeken kívül borkősav, almasav, citromsav, borostyánkősav, valamint sárga és piros festőanyag, íz, illat és zamatanyagok és többféle vitamin. Nem meglepő ezek után, hogy a szőlő a táplálkozásunkban betöltött szerepe alapján a legértékesebb gyümölcsünk!

Mikor érik a csemegeszőlő?

Az érés akkor fejeződik be, amikor a bogyóba már nem jut több cukor, ezért a fajtára jellemző alakját, nagyságát és színét elérte; ha a fürt ezután is hosszabb ideig a tőkén marad, akkor megtöpped, vagy a darazsak és a szürkerothadás áldozatává válik.

Rengeteg fajta csemegeszőlő terem manapság hazánkban

Nálunk rendkívül sok étkezési szőlőfajtát termelnek; ezek között a legkorábbi érésű a Csabagyöngye, amelyet az Irsai Olivér, a Pannonia kincse, a Cardinal és a Favorit követ. Középkorai érésű a Saszla (Chasselas), a Zalagyöngye, a Gloria Hungariae. Későn érik a Pölöskei muskotály, a Teréz, a Hamburgi Muskotály és legkésőbb az Afuz Ali és az Italia. A fürtön levő bogyók érése között néhány nap eltérés mutatkozhat: a napos oldalon, a földhöz közeli és a csapokon fejlődött fürtök korábban érnek be. A fürt vállán levő bogyók előbb, a közepén levők később és a csúcsán elhelyezkedők utoljára érnek be.

Hogyan szüreteljük a csemegeszőlő fürtjeit?

A fürtöket éles ollóval és 4-5 cm-es kocsánnyal vágjuk le. Lehetőleg napos, száraz időben szüreteljünk, ügyelve a bogyó vékony viaszrétegének az épségére, mert az agyontapogatott fürtök két-három nap múltán törődöttnek látszanak. A repedt, penészes, „madárkás” bogyókat távolítsuk el.

A fogyasztók kedvelik a nagyobb fürtöket, amelyeken a bogyók lazán, fürtöcskékben helyezkednek el és előnyben részesítik a piros, kék és rózsaszínű bogyójú fajtákat.

Ha leszedtük a szőlőt, meddig tartható el?

A leszedett szőlőt átmenetileg hűvös, száraz, szellős helyen kell tárolni; hűtőszekrényben tartva 8-10 napig frissen marad! A késői érésű szőlőfajták fürtjei felaggatva sokáig tárolhatók. Erre a célra az egyenletes hőmérsékletű, fagymentes, száraz helyiségek alkalmasak, a fürtöket párosával fonál vagy raffia két végére kötjük, és úgy aggatjuk fel, hogy ne érjenek össze! A helyiséget lezárva, kénrudak elégetésével fertőtlenítjük és ezt két-három hetenként megismételjük. Időnként a fürtöket megvizsgáljuk, a beteg, penészes bogyókat eltávolítjuk. Ily módon az étkezési szőlő – kissé megtöppedve – akár a következő év márciusáig is eltartható!

Hűtőben akár 10 napig is megőrzi minőségét a csemegeszőlő

Bor is lehet belőle?

Az étkezési szőlőből mustot is sajtolhatunk; ez két-három napig hűtőszekrényben tiszta és édes marad, később erjedésnek indul, de nátrium-benzoáttal, légmentes palackokban hetekig eltartható.

Néhány csemegeszőlő fajtából (pl. a Csabagyöngyéből) gyorsított erjesztéssel kellemes illatú újbort is lehet erjeszteni. De ennek a fordítottja is igaz: egyes borszőlő fajták, például a Mézesfehér, fehér és piros Szlankamenka, Oportó, Othonel muskotály, Kékfrankos fajták friss, csemege fogyasztásra is alkalmasak.

Nem minden szőlőt kell permetezni

A direkttermő szőlőfajták nagy értéke házikerti körülmények között az, hogy többé-kevésbé rezisztensek a gombabetegségekkel szemben, hátrányuk viszont a kevesek által kedvelt labruszka-ízük. Közülük az Othello a legegyszerűbb körülmények között is jó ideig eltartható, de az Izabella és a Delaware inkább csak futó-dísznövénynek mondható.

Mazsola

És végül egy kellemetlen dolog: a hazai körülmények között nem lehet eredményesen magvatlan mazsolaszőlőt termeszteni. A magyar szőlőnemesítők nagy erőfeszítést tesznek a hazai mazsola termesztésért, de ezt egyelőre nem kísérte siker, tehát meg kell elégednünk a Görög-, Török- és Spanyolországban, Dél-Afrikában és újabban Amerikában termesztett magvatlan mazsolával!

Forrás: balintgazda.hu