Megújult a termőföld védelméről szóló törvény

Június közepén jelent meg a Magyar Közlöny 88. száma, amelyben a 2022. évi V. törvény is kihirdetésre került. Ez számos jogszabályt módosít, köztük a termőföld védelméről szóló törvényt is. A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény a termőföldek hasznosítására, a földvédelemre, a földminősítésre és a talajvédelemre vonatkozó rendelkezéseket állapítja meg. Ebben volt változás. Szigorú szabályokat ír elő például a településrendezést és a településfejlesztést érintően is annak érdekében, hogy a termőföldeket a lehető legnagyobb arányban mező-, erdőgazdasági műveléssel hasznosítsák, és csak kivételesen szolgálhassanak más célt ezek az értékes területek.

Az Adózóna írta meg, hogy ezért is bír jelentőséggel az az apró, de annál fontosabb törvényváltozás, amelyet e jogszabályba a jogalkotó a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő szabályozási kérdésekről szóló 2022. évi V. törvénnyel iktatott be. Ennek megfelelően, 2022. június 1-től a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 10. §-a kiegészül egy új, (3a) bekezdéssel, amely szerint: 

„A (3) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni a vasúti építmények azon építésügyi hatósági engedélyezési eljárása vonatkozásában, ahol a nyomvonal által érintett ingatlanokat kormányrendelet állapítja meg.”

Hirdetés

A termőföld védelmében

A fentiek értelmezéséhez természetesen ismerni kell a hivatkozott szakasz (3) bekezdését is: „A termőföld más célú hasznosításával járó engedélyezési, jóváhagyási vagy tudomásulvételi (a továbbiakban együtt: engedélyezési) eljárásban érdemi döntés a termőföld más célú hasznosításának engedélyezéséről szóló véglegessé vált ingatlanügyi hatósági határozat figyelembevételével hozható. Az ingatlanügyi hatóság határozatának hiánya esetén az eljáró hatóság az engedélyezési eljárását felfüggeszti.”

A fentieket összegezve, ha az adott termőföldterület mezőgazdasági, erdőgazdálkodási céltól eltérő hasznosítására azért kerül sor, mert ott „vasúti építmények” létesülnek, melyek nyomvonalát (és az azzal érintett ingatlanokat) kormányrendelet határozza meg, nincs szükség az ingatlanügyi hatóság engedélyezési eljárására és jóváhagyó határozatára.

A törvénymódosítás tehát az egyébként okkal szigorú szabályok megtartása mellett, kivételként fogalmazza meg az újonnan beiktatott rendelkezést, de nem jelenti azok általános enyhítését - írták.