Megfordult a világ, megszűnt a tejkvóta!

Közeleg az év vége. Éppen ezért összegzésként elgondolkodtunk azon, vajon melyik idei rendelkezés kavarta fel leginkább a mezőgazdaság állóvizét. Választásunk a tejkvóta kivezetésére esett. Ezzel ugyanis nagymértékben befolyásolták a hazai tejtermelők életét. Lássuk, hogy is zajlott ez a folyamat és mi lett a következménye?

Az előzmények

A tejkvóta-rendszer nem véletlenül jött létre több mint 3 évtizeddel ezelőtt. A kvótarendszer bevezetésével megszabták minden egyes országnak, hogy mennyi tejet termelhet évente, összesen. Ezzel a fő cél az volt, hogy megakadályozzák a tej túltermelését és az ezzel járó drasztikus árcsökkenést. Ennek azonban idén április elsejétől vége, ugyanis az Európai Unió megszűntette a tejkvóta-rendszert, mintegy szabad utat nyitva a korlátlan tejtermelésnek.

A változás szele…

A gazdák már 2015 elején aggódni kezdtek - tegyük hozzá, teljes joggal. A felvásárlási árak ugyanis már a tejkvóta-rendszer eltörlése előtti hónapokban drasztikusan csökkenni kezdtek. Márciusban már csak 40 eurócentért lehetett értékesíteni a tej literét, míg egy évvel korábban még 40 forintnak megfelelő valutával többet adtak a felvásárlók a fehér italért. Nem véletlenül kongatták hát a vészharangot a gazdák és mondták egyhangúlag: eddig sem volt sok bevételük, de a tejkvóta-rendszer megszűnése után örülhetnek majd, ha nullszaldósra kijönnek, profitot pedig nem is várnak.

Majd eljött a változás napja…

2015. április 1., a tejkvóta-rendszer megszűnésének a napja és egyben egy kihívásokkal teli időszak kezdete volt. Már ekkor látták a szakértők, hogy kizárólag jól működő, kiszámítható támogatási rendszer kialakításával van esély arra, hogy a magyar tejtermelők folytathassák tevékenységüket és ne menjenek egymás után csődbe. Az is nyilvánvalóvá vált, hogy fel kell venni a versenyt az olcsó, külföldről származó tejjel, ami mostantól korlátlanul ömlik majd be Magyarországra. További fontos lépés volt, hogy növeljék a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hatóság (Nébih), valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) ellenőrzéseinek hatékonyságát, például az áfacsalások megállításáért a tejágazatban, illetve a gazdaság fehérítéséért.

Amitől féltek a gazdák, beigazolódott

Még két hónapnak sem kellett eltelnie ahhoz, hogy a gazdák félelmei valós problémává váljanak és máris visszasírják a tejkvóta jelentett biztonságot. Amíg a nyerstej felvásárlási ára a 70 forintot is alig érte már el, az olcsó importtej elárasztotta a hazai boltok polcait, ezzel pedig lassan a csőd felé sodródott több hazai tejtermelő is. Sokan már ekkor bedobták a törölközőt, felszámolták állományukat a lehetetlen helyzet miatt, de még többen voltak azok, akik ugyanezt tervezték. Termelőknek csak egy maroknyi, optimista csoportja mondta azt, hogy ennél már csak jobb lehet…

…de nem lett, sőt!

Sok a tej az Európai Unióban? Nem lesz probléma, eladjuk harmadik országnak! Gondolták a szakértők, akik a tejkvóta-rendszer kivezetése előtt nem tudhatták, hogy Oroszország embargós intézkedéseket fog bevezetni az Európai Unió tagállamaival szemben, ezzel pedig egy hatalmas felvásárló piacot veszítünk el. Tehát az orosz embargó csak még egy lökést adott (többek között) a magyar tejtermelőknek is a szakadék felé vezető úton.

Vissza a tejkvóta-rendszert!

Augusztus közepe táján kezdték el felemelni a hangjukat a tejtermelők. Többen kezdeményezték a tejkvóta-rendszer visszaállítását, mivel a plusz támogatások ellenére sem változott a hazai gazdák helyzete: sokan már csődbe mentek, de akik még tartották magukat, ők sem termeltek profitot. A kérés azonban nem talált megértő fülekre. Az Európai Bizottság kategorikusan ellenállt a javaslatnak, nem kívánták visszavezetni a tejkvóta-rendszert. Így a harc folytatódott tovább. Az árak továbbra is csökkentek, míg a készletek folyamatosan nőttek. Mivel a tejpiaci krízis az unió egészét érintette már ekkor, ezért a megoldást is uniós szinten kellett megtalálni.

De nem jött megoldás…

Sőt, a helyzet tovább romlik. Legutóbb december elején szólították fel a gazdák a kiskereskedelmi láncokat arra, hogy azok emeljék meg 5-7 százalékkal a tej feldolgozói árát, ezzel segítve a termelőket a nagyobb bevételhez jutáshoz. A kérdés már csak az, mi lesz ezután?