Hirdetés
Máris megjelent a lisztharmat, elő a permetezőkkel
Minden eddiginél korábban jelent meg a lisztharmatfertőzés a szekszárdi borvidéken, a járványveszély miatt a megszokottnál előbb kell a szőlőket permetezni. A lisztharmattelepek felbukkanása megelőzi az eddigi 2014-es rekordot, amikor április 30-án észlelték először a kórokozó jelenlétét.
A szakemberek a szekszárdi borvidéken egy görögszói és a Baranya-völgyi kékfrankos-ültetvényben találtak élő lisztharmatot hozzávetőleg egyszázalékos gyakorisággal a fás kéreghez közel eső leveleken. Az előrejelzés szerint a mostani hűvös időben a szőlő virágzása sem lesz túl korai, ezért bőven van ideje a kórokozónak a felszaporodásra, és közben további aszkospórás fertőzések következhetnek be.
A helyzet valóban súlyos. Egyre jobban látszik, hogy erőteljes lisztharmat-fertőzésre lehet számítani az elkövetkező időszakban, a járvány kialakulásában ugyanis döntő az, hogy milyen korán jelennek meg a lisztharmattelepek.
Hirdetés
Inkább most fordítsunk időt és pénzt a védekezésre. Komolyabb betegség esetén anyagilag is rosszabbul járunk és a termés is gyengébb leszA gazdáknak korábban kell védekezniük olcsó, kéntartalmú szerek használatával; a mostani megelőzés költsége töredéke egy későbbi növénygyógyító beavatkozásnak.
Legutóbb 2010-ben és 2014-ben volt jelentős lisztharmatjárvány a hazai szőlőültetvényekben, de tavaly is előfordult a szőlőbetegség. Jelenleg más, például a villányi borvidéken nem észlelték a fertőzés jelenlétét. Ha a bogyókon egy százaléknál nagyobb a lisztharmatos felület, az a szőlőben már érzékelhető minőségromlást okoz.
Forrás: MTI
Témák a cikkben
Kapcsolódó cikkek
Hirdetés
További híreink
Legújabb hirdetések
Hirdetés
Hirdetés
Legyen gyönyörű kertje: mutatjuk a legfontosabb nyár végi kerti munkák listáját
2024.06.14.A nyár végi kerti munkák legfontosabbika a gyümölcsök, zöldségek betakarítása. Sok fogyasztásra kerül, a többit lefagyasztással vagy befőzéssel eltehetjük élre.
A vízhiány és az állattenyésztés összefüggéseiről adott ki közleményt a NAK
2024.05.22.A NAK közleménye szerint téves állítás terjed az európai közbeszédben az állattenyésztéssel kapcsolatban. Míg az állattenyésztés-ellenes narratíva képviselői rendre azt hangoztatják, hogy az ágazat veszélyezteti a lakossági ivóvízkészleteket, a tények mást mutatnak. Az objektív mutatókon alapuló kutatások szerint az állattenyésztés vízigényének nagy részét a zöld víz, azaz a csapadék biztosítja.
Hirdetés
Hirdetés
Hirdessen a Magro.hu oldalon!
Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!
MédiaajánlatHirdetés
Hirdetés