Magyarországon műtrágyázás nélkül nem lehet megfelelő jövedelmet elérni

A Magro.hu Kukorica és Búza Konferenciasorozat második, debreceni rendezvényén az egyik előadás témája a “magyar kukoricatermesztés eredménye európai összehasonlításban” lesz. A prezentációt pedig a házigazda Debreceni Egyetem professzorától, Dr. Nagy János, Széchenyi díjas egyetemi tanártól hallhatjuk. Ő az egyik alapítója a debreceni – Európában egyedülálló – szántóföldi komplex tartamkísérletnek, és több külföldi és hazai egyetem díszdoktora, valamint az Ukrán Tudományos Akadémia külső tagja. MTA-díjas „Kukoricatermesztés” című könyvét angol, spanyol, orosz és ukrán nyelven tankönyvként is használják. Előadásában a növénytermesztési tényezők kölcsönhatásairól, a kutatások legújabb eredményeiről, a precíziós kukoricatermesztésről számol be. A konferencia részleteiről a linkre kattintva tájékozódhat: https://www.magro.hu/konferencia/

Milyen problémákkal szembesülnek a gazdák e téren?

Elég sokrétű a feladat. A legnagyobb kihívás a precíziós kukoricatermesztés. Jelentős változás, hogy a gazdaságokban egyre több új okos eszköz jelent meg az erőgépeknél. Ez nagy áttörést jelent, mert ezek a gazdák nagy fogékonysággal és odaadással igyekeznek kihasználni az új technológiai erősségeket.

Prof. Dr. Nagy János alapítója a debreceni – Európában egyedülálló – szántóföldi komplex tartamkísérletnek. Több külföldi és hazai egyetem díszdoktora, az Ukrán Tudományos Akadémia külső tagja. MTA-díjas „Kukoricatermesztés” c. könyvét angol, spanyol, orosz és ukrán nyelven tankönyvként is használják. Előadásában a növénytermesztési tényezők kölcsönhatásairól, a kutatások legújabb eredményeiről, a precíziós kukoricatermesztésről számol be.

A precíziós gazdálkodást leegyszerűsítve nagyon egyszerű összefoglalni: a folyamatokat pontosabban érdemes elvégezni, mint eddig. Ez minden egyes szakmai feladatra vonatkozik, akármelyik elemet vesszük példának. Ez energiát, időt és költséget is megtakarít a gazdának. Ráadásul ezt úgy teszi, hogy nem csökkennek a hozamok. Sőt, ha ezek a technológiai elemek összeadódnak, még nagyobb termésátlagokat, de mindenképpen jobb minőséget lehet elérni.

További nagy feladat a vízmegőrzés. Minden részfolyamatnál nagyon fontos, hogy a meglévő csapadékvizet és talajnedvességet megtartsuk. Nem olyan nagy ráfordítással, az adott terület tulajdonságainak megfelelve választható ki például az oda pontosan illő kukoricahibrid. Nagy különbségeket mérünk a kutatás alatt az egyes hibridek között, ezért erre érdemes nagyon odafigyelni. 3 tonnától 7 tonnáig terjed az a skála, amivel kevesebb a termés, ha nincs meg az intenzív tápanyagutánpótlás.

Az egyetemi kutatási eredmények alapján azt tapasztaljuk, hogy az egy hektáron termő 70 ezer tő fele, 35 ezer mindig többet terem, mint a később kelő. A gazdáknak mindent el kell követniük, hogy egyöntetű kelést érjenek el. Így elkerülhetik a terméskiesést.

II. Kukorica és Búza Konferenciasorozat, amely a 2 fő szántóföldi növényünk termesztéstechnológiai újdonságait mutatja be.

A telepen 1986 óta folytatunk tartamkísérletet, az egyetem pedig 1978 óta foglalkozik a vizsgálatokkal. Valamennyi hibridet, ami forgalomban van, igyekszünk minden évben elvetni. Fajtakísérletben mindet kódoljuk és megvizsgáljuk. A Látóképi központban több tízezer parcellán végzünk kísérleteket, egy-egy parcella egy hektáros. A műtrágya kijuttatás hatásainak vizsgálata mellett öntözéses kísérleteket is végzünk.

A kisebb gazdaságoknál a hatékony tápanyagellátásnál a legnagyobb különbséget a vízellátás okozza. Emiatt nagyon nehéz meghatározni a kijuttatandó tápanyag megfelelő mennyiségét. De arról is bemutatok majd diákat, hogy a tartamkísérletek során egyes genotípusok hogyan reagálnak az odaadott műtráágyára. Mert Magyarországon műtrágyázás nélkül nem lehet megfelelő jövedelmet elérni. Enélkül a bevételek nem fedezik a ráfordításokat. A műtrágya átfordítja ezeket haszonba. De az is fontos, hogy a 4 millió hektár feletti szántóterületen nem adnak vissza annyi tápanyagot a magyar gazdák, mint amennyi tápanyagot onnan a termésekkel elvettek. Erre jobban oda kéne figyelni.

A német, holland, kanadai egyetemek munkáit látva az egyszerű, okos szenzorok elterjedését jósoljuk. Ezek a gépek lehetővé teszik a kukorica hibrid kiválasztása után a precíz tőszám és a permetezés beállítását is. Ezek a szenzorok, ha továbbfejlődnek és olcsóbbak lesznek, az óriási előrelépést jelent majd. Ezzel igazán pontos precíziós gazdálkodást lehet majd elérni.

Tudjon meg még többet a növénytermesztési tényezők kölcsönhatásairól, a kutatások legújabb eredményeiről, a precíziós kukoricatermesztésről és hozzon ki többet a földjeiből! Ehhez jöjjön el a II. KUKORICA és BÚZA Konferenciasorozatra  a Debreceni Egyetemre 2018. január 18-án, ahol 16 eladó tart számol be a két főbb szántóföldi növényünk termesztéstechnológiai újdonságairól, és ad tanácsokat a korszerűbb és hatékonyabb termesztéshez.

További információ a programokról, jelentkezési lehetőség valamint részletek a kisorsolásra váró nyereményekről az alábbi oldalon:

https://www.magro.hu/konferencia/

Főtámogatók:

Szakmai partnereink:

Előadó partnereink: