Magyar szőlőben és spárgában végzett kísérletekkel javították a talajokat a pécsi kutatók

Több tápanyag a talajban, kiegyenlítettebb nedvességviszonyok és csökkenő erózió – ezek a legfontosabb eredményei a Pécsi Tudományegyetem által végzett több éves kutatássorozatnak. Az összeurópai Diverfarming projekt részeként a pécsiek szőlő- és spárgaültetvények diverzifikálásának lehetőségeit vizsgálták. Az ökológiai és fenntarthatósági szempontokat figyelembe vevő gazdálkodási mód a terméshozamokat csökkentő környezeti károk megelőzésével nem csak a talaj és az élővilág szempontjából, hanem a földtulajdonosoknak is előnyös.

A modern mezőgazdasági termelés jellemzően monokultúrás, vagyis egy területen adott időpontban egyetlen növényfaj nő – írta a a Pécsi Tudományegyetem közleménye. Ennek a gyakorlatnak számos kedvezőtlen környezeti hatása van a talaj tápanyagtartalmának a gyorsabb kimerülésétől az általános biodiverzitás csökkenésééig. A témához kapcsolódóan 8 ország 25 kutatóintézményének és agrárvállalatának az együttműködésével 2017-ben indult el a Diverfarming nevű, az Európai Unió Horizon 2020 programja által finanszírozott projekt azzal a céllal, hogy a növénytermesztés diverzifikálásával találjon megoldást a problémára. A spanyolországi Cartagena műszaki egyeteme által koordinált, közel 10 millió euró összköltségvetésű kezdeményezésbe Magyarországról a Pécsi Tudományegyetem és két vállalkozás kapcsolódott be. A projekt weboldala itt található.

A gyakorlati helyszínek: spárga és szőlő

A kutatások állókultúrákban folytak: Gere Attila villányi szőlészetében és a Nedel-Market Kft. jakabszállási spárgaültetvényén. Mindkét növényt egymástól viszonylag távoli sorokba ültetik, a szakemberek pedig azt vizsgálták, a sorok közé vetett különféle egyéb növényeknek milyen ökológiai hatásaik vannak. Az organikus művelést folytató szőlészetben 7 féle fajból álló fűkeveréket és cickafarkat vetettek a sorok közé, míg az intenzíven műtrágyázott és növényvédő szerekkel is kezelt spárgaföldön takarmányborsóval és zabbal kísérleteztek. Mindkét mintaterületen ígéretes eredmények születtek – írták.

„Villányban a növénytakaróval borított felszínnek köszönhetően csökkent a vízerózió, vagyis az esőzések által elmosott talaj mértéke és kiegyenlítettebb lett a talaj nedvességháztartása. Az ültetett növények bojtos gyökérzete javította a talaj szerkezetét és szellőzöttségét. A jobb körülmények pedig erősítették a talajbaktériumok aktivitását. A növényi maradványok gyorsabban és nagyobb hatásfokkal bomlottak le, így több szerves anyag – lényegében tápanyag – keletkezett” – összegezte a tapasztaltakat dr. Lóczy Dénes egyetemi tanár, a projekt szakmai vezetője.

A jakabszállási bakhátas spárgaföldeken szintén az erózió csökkentése volt az egyik eredmény. Az ideihez hasonló aszályos években fedetlen, futóhomokos talaj erősen kitett a széleróziónak. A sorok közé ültetett növények szárazságtűrők és jó nitrogénmegkötő képességgel bírnak, ennek következtében javították a talaj tápanyag-összetételét. Továbbá csökkentették a kiszáradás veszélyét és lassították a tápanyagok kilúgozódását.

Szántóföldi szempontból is fontos eredmények születtek a Diverfarming magyar területein

A projekt záróeseményére Pécsett és a két mintaterületen került sor. Ez értékes alkalmat kínált a tapasztalatcserére, hiszen a kutatások a mediterrántól az északi hidegig (boreális) 6, különféle klímájú régióban folytak változatos növényekkel. A vizsgálatok része volt például szántóföldi gabonafélék vetésforgójának módszereivel és a hazaihoz hasonló köztes vetésekkel olajfa- és dinnyeültetvényeken.

„Ígéretes szakmai egyeztetések folynak több termelővel is. A gazdálkodók nyitottak a köztes vetés alkalmazására” – mondta Lóczy Dénes. A szakember arról is beszélt, hogy az ökológiai és fenntarthatósági szempontokat figyelembe vevő gazdálkodás a terméshozamokat csökkentő környezeti károk megelőzésével nem csak a talaj és az élővilág szempontjából, hanem a földtulajdonosoknak is előnyös.