A magyar almatermesztés kínjai

Aki almával foglalkozik, nem egyszerű biztonságban tudnia magát. Az évenkénti termésingadozás miatt előre tervezni nagyon nehéz az almatermesztésben, de az ipari alma túlsúlya sem teszi jövedelmezőbbé az ágazatot.

Egy átlagos évben 550-600 ezer tonna alma kerül a tárolókba, de az utóbbi 15 év közül szinte egyik sem volt átlagos. A termésmennyiség mindig ingadozott, 200 és 920 ezer tonna között változott hazánkban.

A fent említett jelenség miatt nagyon nehéz megfelelő piacot kiépíteni a magyar almának, de van itt még más nehezítő tényező is. A magyar almatermesztésben ugyanis az ipari alma aránya kétharmad, míg étkezési alma csak a maradék.

Komoly veszélyben a magyar almatermesztés

A minőség mellett a termőterület méretével is vannak problémák. 2002-ben 41 ezer hektár almaültetvény volt hazánkban, mára ez 26 ezer hektárra csökkent. A megmaradt ültetvény 40 százaléka korszerűtlen, versenyképtelen, mindössze 20 százalék az, ami magas minőségben művelhető, korszerű képet mutat magáról.

Korai tavasz, késői fagyok

2017-ben korán jött a tavasz és a tapasztalt gazdálkodók megmondták, ennek meglesz a böjtje. Igazuk is lett, mert áprilisban szinte a semmiből jöttek a fagyok, amik komoly károkat okoztak az addigra már virágzó almafákban.

Az sem volt túl hasznos, hogy a virágzás elhúzódott és még hűvös idő is társult hozzá. Ennek következménye az volt, hogy a kisebb gyümölcsök lehullottak, a szokásosnál erősebb volt a tisztuló hullás, illetve sokkal nehezebb volt a termésritkítás elvégzése.

Az idei termés így elég gyenge lesz. 150 ezer tonna étkezési és 350 ezer tonna ipari alma lehet, ami lekerül a fákról. Viszont, éves szinten 150-200 ezer tonna szükséges a belső étkezési piac biztonságos ellátásához, és 50-100 ezer tonna az egyéb ipari feldolgozásra. Így várhatóan étkezési almából importra fogunk szorulni 2017-ben.

Az árak várhatóan – étkezési alma esetében – 40-140, ipari alma esetében pedig 10-40 forint között fognak mozogni kilónként.