Lassan a kínaiak tartják el a magyar sertésszektort

Egy dologban biztosan nem értenek egyet a magyar gazdálkodók: nyugat felé kell nyitni, avagy keletre kell nézelődni inkább új piacok után. A sertésszektor úgy fest, keleten találta meg a Kánaánt, ugyanis 6 év alatt 1400-szorosára nőtt a sertéshúsexportunk Kína irányába.

Jó iránynak tűnik a Kína felé történő mezőgazdasági export növelése. Az utóbbi 6 évben ugyanis a sertéshús vált az elsőszámú exportcikké az oda irányuló agráráru mozgásában. Tavaly 11,8 milliárd forint volt a kivitel értéke, ami 2010-ben még csak 8 milliót tett ki. Ez 1475-szörös növekedést jelent 6 év alatt. De ha a teljes élelmiszeripari exportot nézzük, az is 13-szorosára nőtt a 6 év során.

Egyre több magyar sertéshúst esznek Kínában

A teljes kínai exportunk tavaly 22,8 milliárd forint értékű volt. Ennek javát a különböző húsok és vágási melléktermékek adták, 19,1 milliárd forinttal. Ebből a legnagyobb részarányt a sertéshús adta a már említett 11,8 milliárd forinttal.

A sertés mellett jelentősen növekedett a madártoll és a bor kivitele is. Madártollból 2010-ben 22 millió forint értékben exportáltunk az ázsiai országba, míg 2016-ban ez az érték 1,2 milliárd forintra rúgott. Magyar borokat 2010-ben 440 millió forintért adtunk el oda, tavaly pedig 1,2 milliárd forintot kaptunk a borainkért.

A számok szépek, de a statisztikai adatok szerint a magyar agrárexportban Kína még mindig csak porszemnek számít. A tavalyi összforgalom ugyanis 2400 milliárd forint volt, ebből a kínai 22 milliárd valóban csak egy kis, 1 százalékos részt tesz ki. A magyar agrárexport fő piacai továbbra is Németország és Románia.