Végre tudjuk, melyek a legjobb kukorica hibridek itthon

Lezárult a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, valamint a Gabonatermesztők Országos Szövetsége által szervezett idei kukorica posztregisztrációs fajtakísérlet. 9 helyszínen vizsgálták a növényt, és most ismertették az eredményeket.

Megjöttek a kukorica posztregisztrációs fajtakísérlet eredményei

Tizenegyedik alkalommal szervezte meg 2017-ben a Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ) és a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VSZT) a kukorica posztregisztrációs fajtakísérlet vizsgálatokat. Mindezt annak érdekében, hogy az itt kapott objektív információk segítséget jelentsenek a gazdálkodóknak a megfelelő fajták kiválasztásában. A kísérletek szakmai felügyeletét ebben az évben is a Fajtakísérleti Innovációs Tanács (FIT) biztosította.

Itt vannak a kukorica posztregisztrációs fajtakísérlet eredményei - Fotó: Pixabay, Andreas Lischka

A hibrideket a vetést megelőzően közjegyző jelenlétében kódoltuk. Ezzel a lépéssel a kísérlet kivitelezői és értékelői teljes mértékben függetleníteni tudták magukat minden olyan körülménytől, amely akaratlanul is befolyásolhatta volna őket munkájukban - mondta Polgár Gábor, a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezető igazgatója.

2017-ben a FAO 300, 400 és 500 éréscsoportba tartozó hibrideket vizsgáltak.

A fajtakiválasztás egyik alappillére volt, hogy a 2017-ben újonnan regisztrált, a piacon még bizonyítani nem tudó hibrideknek is megteremtsék az esélyt a versenyben való részvételre. Mindezt azáltal, hogy az állami elismerés után közvetlenül beemelték őket a kísérletbe. A fennmaradó fajtaszámot az előző évek GOSZ-VSZT Posztregisztrációs kísérleteiben legjobban szereplő hibridekkel töltötték fel. Így a szervezők szerint 2017-re a hazai kukoricatermesztést nagyban segítő, erős és jó terméseredményt produkáló fajtasort sikerült összeállítani.

Eltérő adottságú területeket vizsgáltak

A kísérleteket az ország kilenc pontján végezték el. Köztük hagyományosan nagy kukoricatermő vidékeken, például Debrecenben, Mezőhegyesen, Iregszemcsén, Kaposváron és Tordason. Emellett helyszín volt a Dél-Alföld is (Székkutas). Az előző évek gyakorlatával szakítva a FAO 500-as éréscsoportba tartozó hibridek az összes területen elvetésre kerültek. Az idei évben a kísérleti helyek átlagtermés eredményei közötti nagy eltérések jól mutatják az időjárási és termőhelyi körülmények hatásának régiónkénti különbségeit.

Korábban itt számoltunk be a hibrid kukorica kisparcellás összehasonlító fajtakísérletekről.

Az idei kukorica posztregisztrációs fajtakísérlet adataiból idén készült egy összefoglaló kiadvány, amelyet az alábbi linkről tölthet le:

A kukorica posztregisztrációs fajtakísérlet érdekességei és listavezetői

A minősített sor vizsgálati módszereiben fontos volt, hogy hasonlóan az előző évhez, idén is a 9 helyből 3 helyen (Szombathely, Székkutas, Debrecen) volt vízleadás mérési sorozat. Ezzel a termésmennyiség mellett a másik nagyon fontos tulajdonság, a tenyészidő is ellenőrizhetővé, valamint az egyes fajták vízleadási dinamizmusa is jobban megismerhetővé válik a termelőknek.

A 300-as és a 400-as éréscsoport szemtermés eredményeinek megjelenítésekor a kísérleti helyeket is osztályozták az átlagtermés alakulása szerint. A teljes kísérleti átlag feletti és alatti termőhelyek eredményeit külön-külön is összesítették. Ez alapján a hibridek teljesítménye abból a szempontból is értékelhető, hogy milyen módon viselkednek kedvező és kedvezőtlenebb körülmények között.

A korai fajták (FAO 300-399) közül a Pioneer P9415, az Euralis ESZ6409 és a Monsanto DKC4351 teljesített a legjobban, míg a középérésűeknél (FAO 400-499) a Monsanto DKC5068 és DKC4943, valamint a Pioneer P0312 hozta a legtöbb szemtermést hektáronként. A késői fajtáknál (FAO 500- ) a Pioneer vitte a prímet, a P0216 hibriddel.