Középosztályhoz méltó jövedelmet biztosít a fólia Kiskőrösön

A hazai mezőgazdaság kitörési lehetősége a magas hozzáadott értékű áru, főleg a zöldség termesztése lehet. Míg Hollandiában a megművelt földek 1 százalékán, addig idehaza csupán három ezrelékén folytatnak üvegházas vagy fóliás termesztést. Szlovák Pál kiskőrösi agrármérnök, növényorvos két hektáron termeszt fóliás paprikát. Arról beszélt, mit és miért érdemes termeszteni a biztosabb megélhetés érdekében a fóliasátrakban.

A Bács-Kiskun megyei Kiskőrös is küzd azzal a problémával, amivel a legtöbb hazai kisváros: nehéz otthon tartani a fiatalokat. Főleg a diplomások hagyják el a települést. A fémiparban el lehet helyezkedni, de egy közgazdásznak vagy jogásznak nem sok lehetősége van otthon megélhetést találni. Nekik elvileg a mezőgazdaság is biztosíthatna jövőt. A 6-8 aranykoronás földeken – a szőlőn kívül – gyümölcsöt vagy zöldséget érdemes termeszteni. A szőlő­termesztés az alacsony felvásárlási árak miatt ugyanakkor ma nem vonzó. A gyümölcstermesztés a kiszámíthatatlan tavaszi időjárás miatt nem garantál minden évben megfelelő bevételt - írta a Baon.

Kiskőrösön kertészkedik

Szlovák Pál fiatal agrármérnök azonban azt mondja, hogy a fóliás zöldségtermesztés nemcsak biztonságosabb, mint a gyümölcstermesztés, de eltart egy családot is. Igaz, előbb komoly beruházásokra van szükség. Ő jelenleg a 2 hektáros fóliás ültetvényén tv- és kápia paprikát termeszt, de júliusban sárgadinnyét is szüretel majd. A tervei szerint jövőre szamócát is palántázik majd, hogy a termést a háztól adja el. A mezőgazdaság szeretetét a családból örökölte, a szülei ugyanis 40 hektáron termesztik a szőlőt. Ezért is döntött úgy, hogy Gödöllőn, a Szent István Egyetemen (ma már MATE) szerez diplomát. Tanulmányai után visszatért Kiskőrösre, majd egy magáncégnél helyezkedett el, ahol zöldségtermesztést folytattak. Ez megtetszett neki. Időközben növényorvosi oklevelet is szerzett az egyetemen. Családi háttértámogatással, kertészeti, fiatal gazda és fóliaházas pályázatokkal fejlesztette fel a zöldségtermesztő vállalkozását.

Miért éppen fólia?

Őszintén elmondta, hogy egyszerűbb lett volna, ha a családi szőlőbirtok művelésébe kapcsolódik be, de váltani akart. A zöldségtermesztés azonban nem volt benne a család tudástárában. Így szakmailag a nulláról kellett kezdenie. Idén a 2 hektár fólia mellett szabad téren, 2,5 hektáron szőlőt, zöldséget (spárgát) is termeszt. Mint mondta, ennyi föld elég egy embernek. A 2 hektárnyi fóliás ültetvény neki és két alkalmazottnak biztosít munkát tavasztól a fagyok beálltáig. Amikor szüretelnek, akkor 10-en is besegítenek.

Ha jól csinálja az ember, akkor egy családot eltart egy ekkora ültetvény, jó középosztályi jövedelmet biztosít a fólia.

Jövőre szamócát is ültetünk, a ház mellől értékesítjük, erre ugyanis jelentős a kereslet. Nyáron nemhogy az Adria, de a Balaton sem fér bele a családi pihenésbe a munka miatt. Szezonban ugyanis heti 7 nap a munka – mondta Szlovák Pál. A fóliák kinyitása és bezárása két és fél órányi feladat minden nap, talán szep­tembertől lehet lazítani. Általában reggel 5 órakor kezdünk, 11-12-ig dolgozunk, majd délután akad néhány óra a családra, utána megy vissza az ember a fóliába - mutatta be a munkarendet a termelő.

Változik az éghajlat

Az éghajlatváltozás is befolyásolja a munkát. Míg néhány éve hétről hétre pontosan tudni lehetett, mikor kell palántázni, most a változékony időjárás miatt egy héttel később volt kész az ültetendő növény. Paprikapalántából néhány hete 70 ezer került a földbe. A tv-paprikát júniusban, a kápiát júliusban szüreteljük – mondta. A termést két TÉSZ-nek, illetve egy magánfelvásárlónak értékesíti. Piacol­ni lehetne, jobb árakat is kaphatna, de a nagybani piacokon minden kereskedőnek megvan a maga beszállítója, így nem könnyű oda bekerülni - fogalmazott a gazda.