Rombolóan alacsony árat fizetnek a zöldségekért a német szupermarketek – gyalázatos  munkakörülmények a betakarításkor

Bérdömping, zsaroló bérleti díjak és nem megfelelő egészségbiztosítás: gyakran kizsákmányolják azokat, akik német földeken szüretelnek spárgát, epret vagy zöldséget. A nagy német szupermarketek közösen felelősek a gazdákra kifejtett nyomásgyakorlásért, hogy minél olcsóbban tudják megvásárolni az árut. Az új Oxfam-tanulmány megmutatja, hogy a szupermarketek árnyomása milyen hatással van az idénymunkásokra. 

 Penthouse-árakon foglalható putrik

A kutatás eredményei megdöbbentőek. A gazdaságok mindenféle trükköt bevetnek, hogy csökkentsék az idénymunkások tényleges bérét – például borzalmas bérlevonásokkal a szállásért. A munkások többet fizetnek a legegyszerűbb közös szállásokért, mint a német nagyvárosok átlagos bérleti díja. Az egyik cég 40 eurót kér négyzetméterenként egy konyha nélküli barakkért. Az átlagos hidegbérlés München belvárosában 23 euró.

Egy brandenburgi cég lépése különösen botrányosra sikeredett: az általuk adott szállás olyan, mint egy laktanya, a szobákban penészgomba nő. Konyha nincs, a főzés mobil főzőlapokon történik. „Ez nem Európa” – összegzi az egyik megkérdezett munkavállaló. Az Edeka szupermarket-óriás eközben dicsérte a „szállodai jellegű elhelyezést”.

Tíz óra nehéz és monoton fizikai munka a mindennapok része

 Sok munkavállaló szembesül az órabér és a darabbér szinte kifürkészhetetlen kombinációjával, és arról számol be, hogy a célokat nehéz vagy lehetetlen elérni. „Ezek nem elszigetelt esetek. Az alkalmazottak rendszeresen panaszkodnak téves adatokra a munkaidő rögzítésekor, ami azt jelenti, hogy többet kell dolgozniuk, mint amennyit fizetnek” – mondja Benjamin Luig, a Fair Farming Initiative munkatársa. 

„Tíz óra nehéz és monoton fizikai munka a mindennapi élet a német mezőgazdaságban. De a bérdömping és a hatalmas teljesítménykényszer nem lehet üzleti modell!” A Faire Landarbeit kezdeményezés tagszervezetei Németország-szerte tanácsot adnak az idénymunkásoknak munkajogaikkal kapcsolatban.

Betegség miatti felmondás

A tanulmány a dolgozók nem megfelelő biztosítását is bizonyítja. A legtöbben nem rendelkeznek átfogó egészségbiztosítással, vagy azt mondják, hogy egyáltalán nincs biztosításuk. Jelentős részüket a rövid távú foglalkoztatás modelljén keresztül foglalkoztatják. Ezekre a munkavállalókra a cégek általában magáncsoportos egészségbiztosítást kötnek, amely a kötelező biztosításnál jóval kevesebb szolgáltatást kínál. 

Néhányan arról számoltak be, hogy maguknak kellett fizetniük a kezelési költségeket. A rendkívül rövid, akár egynapos felmondási idő miatt a dolgozók néha betegen vagy sérülten térnek haza.

A szupermarketek a mélybe taszítják az árakat

Piaci erő igen – felelősség nem. Németországban a nagy négyes – az Edeka, a Rewe, az Aldi és a Schwarz-csoport a Lidl-lel és a Kauflanddal – a német élelmiszer-kiskereskedelem több mint 85%-át megosztja egymás között.

Ezekért az elviselhetetlen munkakörülményekért nemcsak a cégeket terheli a felelősség, hanem a német szupermarketeket is, amelyek rombolóan alacsony árat fizetnek a spárgáért, eperért és zöldségekért.

„A szupermarketek brutális árnyomást helyeznek rájuk” – mondja Tim Zahn, az Oxfam globális ellátási láncának emberi jogi és migrációs tisztviselője. „A vállalatok áthárítják az árnyomást a mezőn dolgozókra. És ennek más következményei is vannak: sok kisebb gazdaság feladja. A szupermarketek itt évek óta lemondanak a felelősségükről, végre rá kell venni őket, hogy ésszerű árakat fizessenek.”

Védjük az idénymunkások jogait!

Az Oxfam Germany és a Faire Landarbeit kezdeményezése ezért a termelési költségek alatti vásárlások betiltását követeli. A szövetségi kormánynak gondoskodnia kell arról is, hogy az idénymunkásokat társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség terheli, többek között azért, hogy az első naptól kezdve teljes, törvényes egészségbiztosítási fedezetben részesüljenek. 

A korábbi tanulmányokkal ellentétben az Oxfam ezúttal nem a trópusi gyümölcstermő területeket kutatta, hanem a PECO Intézettel közösen a közvetlen közelben kialakult viszonyokat. A tanulmány az Oxfam Germany saját kutatásán és a PECO Intézet jelentésén alapul. Ehhez négy cég dolgozóit kérdezték meg, amelyeket próbavásárlások révén német szupermarketek beszállítóiként tudtak azonosítani.

(Forrás: oxfam.de)