Hirdetés
Közel 400 millió forint támogatást kapnak a MATE pályázói
A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által meghirdetett alapkutatási pályázatokon több, mint 330 kutató és kutatócsoport – köztük a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem pályázói – nyertek összesen 12 milliárd forint támogatást az elkövetkező 2-4 évre. A pályázattal az önállóan, illetve a csoportban dolgozó kutatókat célozták meg az úgynevezett OTKA-típusú programok a legkülönbözőbb kutatói kezdeményezésű projektek finanszírozásával. Három pályázati kategóriában segítik a hazai tudományos élet legkiválóbb kutatóinak szakmai fejlődését, eredményeit és nemzetközi elismertségét.
A támogatásra összesen 1338 érvényes pályázat érkezett 46,6 milliárd forintnyi támogatási igénnyel. – írta a MATE. A Posztdoktori kiválósági program és a Fiatal kutatói kiválósági program kategóriájában a kutatói életpálya elején álló pályázók számára idén összesen 5,7 milliárd forint állt rendelkezésre, és ebből 180 projekt nyert támogatást.

A már tapasztaltabb kutatók és az általuk vezetett kutatócsoportok a Kutatási témapályázat alprogramban igényelhették a támogatást. Ők a sikeres alapkutatási témájuk továbbviteléhez, vagy éppen új, ígéretes témák kidolgozásához pályázhattak a támogatásra. Ebben a kategóriában 157 projekt indulhat el, összesen 6,3 milliárd forint támogatással.
Hirdetés
Egyszerűbben elérhető támogatások
A 2021. szeptember 1. és december 1. között induló nyertes projektek egyszerűsített adminisztrációval, rugalmasabb költségelszámolással valósulhatnak meg. A támogatott projekteknek nagy hangsúlyt kell fektetniük a publikációs teljesítményre és a támogatással elért eredmények láthatóságára, az „open access” nemzetközi normái szerinti nyílt, térítésmentes hozzáférés biztosításával - írja honlapján a felsőoktatási intézmény.
A kutatási témapályázatok területén az alábbi pályázatok nyertek támogatást:
- Funkcionális célú DH tönkölybúza törzsek dietetikai hasznosíthatóságának kutatása: öröklődés-, környezet-, feldolgozástechnológiák hatása a fermentálható szénhidráttartalomra című projekt (vezető kutató: Pauk János, Gabonakutató Nonprofit Közhasznú Kft.) 4 éves futamidőre 47 millió 873 ezer forint támogatást,
- In vitro ivarmirigyek létrehozása édesvízi halfajokban című projekt (vezető kutató: Horváth Ákos) 4 éves futamidőre 47 millió 750 ezer forint támogatást,
- Újgenerációs citomikai alkalmazások a mesterséges termékenyítésre használt sperma minőségellenőrzésére című projekt (vezető kutató: Nagy Szabolcs Tamás) 2 éves futamidőre 17 millió 874 ezer forint támogatást,
- Egy konzervált nem-kódoló RNA család szerepének vizsgálata a zárvatermők megtermékenyítésében című projekt (vezető kutató: Csorba Tibor Levente) 4 éves futamidőre 47 millió 998 ezer forint támogatást nyert el.
A fiatal kutatói kiválósági program keretében az alábbi pályázatok nyertek támogatást:
- Új érzékszervi módszerek fejlesztése élelmiszertudományi problémák megoldására című projekt (vezető kutató: Gere Attila) 4 éves futamidőre 39 millió 875 ezer forint támogatást,
- Epigenetikai faktorok szerepe a paradicsom fejlődésében és stresszválaszában című projekt (vezető kutató: Gyula Péter) 4 éves futamidőre 39 millió 900 ezer forint támogatást,
- Modern és klasszikus növénynemesítési módszerek fejlesztése és alkalmazása víztakarékos rizstermesztés érdekében című projekt (vezető kutató: Lantos Csaba, Gabonakutató Nonprofit Közhasznú Kft.) 4 éves futamidőre 39 millió 900 ezer forint támogatást nyert el.
A posztdoktori kiválósági programon belül az alábbi pályázatok nyertek támogatást:
Témák a cikkben
Kapcsolódó cikkek
Hirdetés
További híreink
Legújabb hirdetések
Hirdetés
Hirdetés
Legyen gyönyörű kertje: mutatjuk a legfontosabb nyár végi kerti munkák listáját
2024.06.14.A nyár végi kerti munkák legfontosabbika a gyümölcsök, zöldségek betakarítása. Sok fogyasztásra kerül, a többit lefagyasztással vagy befőzéssel eltehetjük élre.
A vízhiány és az állattenyésztés összefüggéseiről adott ki közleményt a NAK
2024.05.22.A NAK közleménye szerint téves állítás terjed az európai közbeszédben az állattenyésztéssel kapcsolatban. Míg az állattenyésztés-ellenes narratíva képviselői rendre azt hangoztatják, hogy az ágazat veszélyezteti a lakossági ivóvízkészleteket, a tények mást mutatnak. Az objektív mutatókon alapuló kutatások szerint az állattenyésztés vízigényének nagy részét a zöld víz, azaz a csapadék biztosítja.
Hirdetés
Hirdetés
Hirdessen a Magro.hu oldalon!
Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!
MédiaajánlatHirdetés
Hirdetés